Egy 16 éves diák ismerte csak az önkormányzati törvényt egy közgyűlésen
A diákon kívül senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, ő mentette meg a kecskeméti közgyűlést.
Eduline
A kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, hogy senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet – írja a 444.
Egy ellenzéki képviselőnő név szerinti szavazást kért egy indítványáról. A név szerinti szavazás eredménye 6 igen, 9 nem és 2 tartózkodás lett, a levezető elnök pedig bejelentette, hogy az indítvány nem kapott többséget, így simán kell szavazni arról. Ez is megtörtént, a javaslat nem ment át, az ülés pedig folytatódott volna, amikor a teremben zavar támadt.
A közönségben volt egy fiú, aki szót kért és odaszólt a képviselőnőnek, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző jogszabályokat keresett, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyik jogszabályt kell böngészni. A 16 éves Kristóf – aki egyébként jogi pályára készül- ekkor bekiabálta, hogy hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt, így a levezető elnök a törvényeknek megfelelőlen elrendelte a név szerinti szavazást.
Felismeritek a különböző nemzeteket zászlajuk alapján? Most kiderül. Mutatunk nyolc zászlót, és három-három válaszlehetőséget. Lássuk, nektek hibátlan lesz-e.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.