Megható és frappáns: így búcsúzott a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyik diákja
Nem mindig szerette iskoláját és az ottani szabályokat az a diák, aki ballagási beszédével könnyet csalt tanárai szemébe.
Eduline
Én nem szerettem Pannonhalmát.
-így kezdődik az a ballagási beszéd, amivel Bodnár László, végzős tanuló búcsúzott a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumtól.
A végzős diák felsorolja, hogy mennyi mindent nem szeretett a kezdetektől az iskolában, elmondja, hogy 13 évesen határozta el, hogy felvételizik Pannonhalmára, de 14 éves korára már másként gondolkodott.
„Nyílt napon nem voltam és a házirendet sem olvastam el korábban.” mondja beszédében. Megemlíti, hogy az első közös esti imára alsónadrágban érkezett, amit tanárai nem néztek jó szemmel. Számos dolgot felsorol, amiket nem szeretett az iskolában, de ezután jön a meglepetés.
De azt hiszem itt az ideje annak, hogy bevalljam, hogy a múlt idő használata nem volt véletlen az imént elhangzott mondatok elején.
A videó megható része itt kezdődik. A végzős diák minden utált dolog kapcsán elmondja, hogy miért is volt jó és a beszéd végére ő maga is meghatódik, ahogyan tanárai is.
Az idei évzárók a járvány miatt elrendelt intézkedések miatt sem mondhatók hagyományosnak, de van aki még ezt a különleges év végi helyzetet is tudta űberelni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
