Ennyi volt a csökkenés? Újra drágulnak az albérleti díjak

Ismét átalakul az albérletpiac, elmúlni látszik a koronavírus-járvány okozta hirtelen árcsökkenés.

  • Eduline

A kiadó lakások meghirdetett átlagos bérleti díja Budapesten idén májusban 162 ezer forint volt, ez 9 százalékos emelkedést jelent az áprilisi adatokhoz viszonyítva. Ezzel gyakorlatilag a márciusi szintre állt vissza a piac a Rentingo adatai szerint, legalábbis a fővárosban - írta meg a Pénzcentrum.

Áprilisban még arról számoltunk be, hogy már a fővárosban is hozzá lehetett jutni kiadó albérlethez 100 ezer forint alatt, most azonban újra emeltek az áron a főbérlők. Átlagosan 135 ezer forintra nőtt az albérletek díja - ez a fővárosi számokkal ellentétben még nem rendezte vissza a márciusi díjakat.

A kauciót illetően lassan már a februári szintet közelíti a piac - derül ki a cikkből. Májusban a tulajdonosok 23 százaléka elégedett meg 1 hónap kaucióval és 76 százalékuk kért két hónapnyi összeget a bérlőktől - teszik hozzá.

Az egyetemisták március óta nem lakhattak a saját kollégiumukban sem - ezekről kiderült, a tanév végéig zárva maradnak, utána pedig a nyári táborok számára lesznek bérelhetőek.

Így segítenek az egyetemek a nehéz helyzetbe került hallgatókon

A koronavírus-járvány okozta helyzet sok egyetemista életét is megnehezítette. Néhány magyar egyetem külön ösztöndíjat hozott létre a segítésükhöz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.