Több hónap után a kínai Tajjüanban is visszatérhettek a diákok az iskolákba. A társadalmi távolság betartására pedig egy kreatív megoldást találtak ki: a diákokat ugyanis arra kérték, hogy készítsenek maguknak szárnyakat, aminek a segítségével kellő távolságot tudnak tartani az osztálytársaiktól.
Bár a korlátozásokon folyamatosan enyhítenek, a társadalmi távolságtartás még mindig nagyon fontos. Éppen ezért az egyik kínai iskolában érdekes megoldással rukkoltak elő, amivel ellenőrizni tudják a diákok közötti távolságot: a tanulóknak szárnyakat kell viselniük - szúrta ki a 24.hu.
A nem mindennapi viseletről készült képeket itt nézhetitek meg:
null
null
null
null
null
null
De nem ez az egyetlen kínai iskola, ahol érdekes viselettel tartanak távolságot a diákok. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Kína keleti részén található Yangzheng Általános Iskolában egy méteres fejfedőkben járnak iskolába a diákok. A furcsa megoldásról készült videót itt nézhetitek meg.
Kültéri tanteremet építettek egy komáromi iskola udvarára
Új, kültéri tanterem készült a komáromi Jókai Mór Alapiskola udvarán. A diákok a vírus lecsengése után, remélhetőleg már júniusban birtokba vehetik a fából készült, fedett termet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
