Néhány dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a matrózblúzokról

Főleg a korábbi évtizedekben volt nagyon népszerű, de számos iskolában ma is kötelező viselet a diáklányok számára a matrózblúz. Az Index utánanézett a ruhadarab történetének.

  • Eduline

Először a 19. században viselhették

A matrózblúz eredete egészen a 19. századig visszanyúlik, brit királyi haditengerészet matrózai viseltek ilyen ruházatot kivételes alkalmakkor. A diákok ruhájává úri gyerekek mintájára terjedhetett el: már 1846-ban a tengerészek lekicsinyített egyenruhájába bújtatták Albert Eduárd walesi herceget.

Iskolai szinten eleinte Amerikában hordták

Az 1910-es évek végén már általános volt az a szemlélet Amerikában - egy ottani szabónak is köszönhetően -, hogy a jó ízlésű szülők gimnazistakorú lányaikat matrózblúzba (illetve -ruhába) öltöztetik.

Van, ahol mindennapi öltözék

Japánban rengeteg iskolában nem csupán az iskolai ünnepélyeken, hanem minden nap viselniük kell a lányoknak hasonlóképpen, mint a többi - akár Magyarországon is - elterjedt egyenruhát.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók

A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna