Néhány dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a matrózblúzokról

Főleg a korábbi évtizedekben volt nagyon népszerű, de számos iskolában ma is kötelező viselet a diáklányok számára a matrózblúz. Az Index utánanézett a ruhadarab történetének.

  • Eduline

Először a 19. században viselhették

A matrózblúz eredete egészen a 19. századig visszanyúlik, brit királyi haditengerészet matrózai viseltek ilyen ruházatot kivételes alkalmakkor. A diákok ruhájává úri gyerekek mintájára terjedhetett el: már 1846-ban a tengerészek lekicsinyített egyenruhájába bújtatták Albert Eduárd walesi herceget.

Iskolai szinten eleinte Amerikában hordták

Az 1910-es évek végén már általános volt az a szemlélet Amerikában - egy ottani szabónak is köszönhetően -, hogy a jó ízlésű szülők gimnazistakorú lányaikat matrózblúzba (illetve -ruhába) öltöztetik.

Van, ahol mindennapi öltözék

Japánban rengeteg iskolában nem csupán az iskolai ünnepélyeken, hanem minden nap viselniük kell a lányoknak hasonlóképpen, mint a többi - akár Magyarországon is - elterjedt egyenruhát.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók

A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.