Ha egy szóban kellene összefoglalni 2019-et, ez lenne az

A klímavészhelyzet az év szava az Oxford Angol Szótár szerkesztői szerint. A kifejezés több, ugyancsak az éghajlatváltozással kapcsolatos szót - klímaválság, klímaszorongás, repülési szégyen - előzött meg, használatának gyakorisága 12 hónap alatt megszázszorozódott.

  • Eduline/MTI

A szerkesztők magyarázata szerint a klímavészhelyzet (climate emergency) "olyan helyzet, amelyben sürgős cselekvés szükséges, hogy csökkentsük vagy megállítsuk a klímaváltozást és elkerüljük az abból következő, potenciálisan visszafordíthatatlan károkat".

A kifejezést azért választották, mert "tükrözi 2019 erkölcsiségét, hangulatát vagy aggodalmait", valamint kulturális jelentősége hosszú távú lehet a szerkesztők szerint. A szótárkészítők nyelvi adatbázisa (Oxford Corpus) azt mutatja, hogy a klímavészhelyzet "viszonylagos ismeretlenségből" vált az év egyik legkiemelkedőbb és legvitatottabb szavává. A szerkesztők szűkített listáját az éghajlattal és környezettel kapcsolatos kifejezések - köztük a kihalás, a nettó zéró és a növényi alapú - uralták.

Korábban az Oxford riválisa, a Collins Szótár a klímasztrájkot nyilvánította az év szavának, mivel szerkesztőik a kifejezés használatának százszoros növekedését figyelték meg 2019-ben a honlapokon, az újságokban és a folyóiratokban, illetve a közösségi médiában.

A klímával kapcsolatos aggodalmak és cselekvés nem csak a szavak szintjén uralja az évet: az elmúlt időszakban több tüntetést tartottak a világ minden részén a vészhelyzet elleni fellépést sürgetve. Május 24. és szeptember 27. után november 29-én Budapesten is újabb demonstráció lesz a IV. Globális klímasztrájk keretében, az egyetemisták által elindított Fridays for Future Magyarország szervezésében.

Galéria: világszerte megmozgatja a diákokat a klímaválság - Budapesten pénteken tüntetnek

Szeptember 27-én újra klímasztrájkot tartanak Budapesten a klímaváltozás elleni politikai és gazdasági cselekvést sürgetve. Egy héttel korábban világszerte több millióan tüntettek, köztük rengeteg középiskolás és egyetemista, akik egyben a mozgalom fő szervezői is. Képek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.