A klímavészhelyzet az év szava az Oxford Angol Szótár szerkesztői szerint. A kifejezés több, ugyancsak az éghajlatváltozással kapcsolatos szót - klímaválság, klímaszorongás, repülési szégyen - előzött meg, használatának gyakorisága 12 hónap alatt megszázszorozódott.
A szerkesztők magyarázata szerint a klímavészhelyzet (climate emergency) "olyan helyzet, amelyben sürgős cselekvés szükséges, hogy csökkentsük vagy megállítsuk a klímaváltozást és elkerüljük az abból következő, potenciálisan visszafordíthatatlan károkat".
A kifejezést azért választották, mert "tükrözi 2019 erkölcsiségét, hangulatát vagy aggodalmait", valamint kulturális jelentősége hosszú távú lehet a szerkesztők szerint. A szótárkészítők nyelvi adatbázisa (Oxford Corpus) azt mutatja, hogy a klímavészhelyzet "viszonylagos ismeretlenségből" vált az év egyik legkiemelkedőbb és legvitatottabb szavává. A szerkesztők szűkített listáját az éghajlattal és környezettel kapcsolatos kifejezések - köztük a kihalás, a nettó zéró és a növényi alapú - uralták.
Korábban az Oxford riválisa, a Collins Szótár a klímasztrájkot nyilvánította az év szavának, mivel szerkesztőik a kifejezés használatának százszoros növekedését figyelték meg 2019-ben a honlapokon, az újságokban és a folyóiratokban, illetve a közösségi médiában.
A klímával kapcsolatos aggodalmak és cselekvés nem csak a szavak szintjén uralja az évet: az elmúlt időszakban több tüntetést tartottak a világ minden részén a vészhelyzet elleni fellépést sürgetve. Május 24. és szeptember 27. után november 29-én Budapesten is újabb demonstráció lesz a IV. Globális klímasztrájk keretében, az egyetemisták által elindított Fridays for Future Magyarország szervezésében.
Galéria: világszerte megmozgatja a diákokat a klímaválság - Budapesten pénteken tüntetnek
Szeptember 27-én újra klímasztrájkot tartanak Budapesten a klímaváltozás elleni politikai és gazdasági cselekvést sürgetve. Egy héttel korábban világszerte több millióan tüntettek, köztük rengeteg középiskolás és egyetemista, akik egyben a mozgalom fő szervezői is. Képek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
