A klímavészhelyzet az év szava az Oxford Angol Szótár szerkesztői szerint. A kifejezés több, ugyancsak az éghajlatváltozással kapcsolatos szót - klímaválság, klímaszorongás, repülési szégyen - előzött meg, használatának gyakorisága 12 hónap alatt megszázszorozódott.
A szerkesztők magyarázata szerint a klímavészhelyzet (climate emergency) "olyan helyzet, amelyben sürgős cselekvés szükséges, hogy csökkentsük vagy megállítsuk a klímaváltozást és elkerüljük az abból következő, potenciálisan visszafordíthatatlan károkat".
A kifejezést azért választották, mert "tükrözi 2019 erkölcsiségét, hangulatát vagy aggodalmait", valamint kulturális jelentősége hosszú távú lehet a szerkesztők szerint. A szótárkészítők nyelvi adatbázisa (Oxford Corpus) azt mutatja, hogy a klímavészhelyzet "viszonylagos ismeretlenségből" vált az év egyik legkiemelkedőbb és legvitatottabb szavává. A szerkesztők szűkített listáját az éghajlattal és környezettel kapcsolatos kifejezések - köztük a kihalás, a nettó zéró és a növényi alapú - uralták.
Korábban az Oxford riválisa, a Collins Szótár a klímasztrájkot nyilvánította az év szavának, mivel szerkesztőik a kifejezés használatának százszoros növekedését figyelték meg 2019-ben a honlapokon, az újságokban és a folyóiratokban, illetve a közösségi médiában.
A klímával kapcsolatos aggodalmak és cselekvés nem csak a szavak szintjén uralja az évet: az elmúlt időszakban több tüntetést tartottak a világ minden részén a vészhelyzet elleni fellépést sürgetve. Május 24. és szeptember 27. után november 29-én Budapesten is újabb demonstráció lesz a IV. Globális klímasztrájk keretében, az egyetemisták által elindított Fridays for Future Magyarország szervezésében.
Galéria: világszerte megmozgatja a diákokat a klímaválság - Budapesten pénteken tüntetnek
Szeptember 27-én újra klímasztrájkot tartanak Budapesten a klímaváltozás elleni politikai és gazdasági cselekvést sürgetve. Egy héttel korábban világszerte több millióan tüntettek, köztük rengeteg középiskolás és egyetemista, akik egyben a mozgalom fő szervezői is. Képek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
