Egy kis nosztalgia délutánra: ti emlékeztek még ezekre a játékokra?

Kíváncsiak vagytok hogyan kell játszani a kelj fel Jancsit, vagy éppen a gumis játékot? Most összegyűjtöttünk nektek öt olyan iskolai játékot, amit főleg az órák közötti szünetekben és napköziben játszottak a diákok, de már kevesen ismerik őket. Ti még emlékeztek rájuk?

  • Eduline

1. Madzagos játék

A rendes nevét igazából senki sem tudta, de mindenki imádta. A játékhoz két ember kellett: az egyik játékos kifeszítette a két tenyere között a madzagot és kialakított egy keresztet. A másik játékos újabb alakzatot formálva átvette a madzagot, és ez így folytatódott egészen addig, amíg vissza nem értek a kiinduló állapothoz.

2. Kelj fel Jancsi!

Ez egy olyan csapatjáték, ahol a vezető nagyjából hat-nyolc méterre háttal állt a többieknek, és azzal a mondattal indította a játékot, hogy „Kelj fel Jancsi!”. A többiek megkérdezték tőle, hogy „Hány órára?”, majd a vezető egy egytől tízig terjedő számmal és egy mozgásformával válaszolt. Ez lehetett óriáslépés, tyúklépés, békaugrás, citromfacsarás, cintányér, illetve cumi a szádban, maradj az ágyban. A vezető ugyancsak háttal állva elszámolt hangosan addig, ahány mozdulatot kért, majd a számolás befejeztével hirtelen hátrafordult, és akit mozogni látott, azt visszaküldte a kiindulási vonalhoz. Az nyert, aki elsőként érintette meg a játékvezető vállát.

3. Lábfogócska

Szintén egy csapatjáték, ahol a csapattagok benyújtották az egyik lábukat a kör közepe felé, majd háromra mindenki ugrott egyet kifelé. Innentől kezdve az volt a cél, hogy a játékosok rálépjenek a hozzájuk legközelebb álló személynek a lábára, ezzel kiejtve őt. Fontos szabály volt azonban, hogy egyszerre csak az egyik lábat lehetett mozdítani – tehát a másikat úgy kellett kezelni, mintha a földhöz lenne ragasztva.

4. Gumizás

Ehhez szükség volt egy három-öt méter hosszú gatyagumira, illetve három játékosra – persze az utóbbi hiányában a padok vagy a székek lába is megfelelt. A játék úgy indult, hogy ketten egymással szemben álltak kis terpeszben és a bokájuk körül futott a gumi. A harmadik személy pedig elkezdte teljesíteni a pályákat, ami a gumik közötti ugrásokból, rá ugrásokból és áthúzásokból állt. Ha hibátlanul sikerült végrehajtani a gyakorlatot, akkor tovább lehet lépni a következő szintre – ami azt jelentette, hogy a madzag egyre magasabbra kerül – boka után sorrendben: lábszár, térd, alsó comb, felső comb, csípő. Ha a játékos elrontotta az ugrálást – beleakadt a gumiba, vagy nem tudott ráugrani –, akkor csere következett, és az egyik gumitartó kezdte a játékot. Az nyert, aki a leghamarabb végzett az összes fokozattal.

5. Adj, király, katonát!

Ehhez két csapatra volt szükség, akik felálltak egymással szembe. Az egyik csapat tagja elindította a játékot a következő mondókával: „Adj, király, katonát!”, amire az ellenség ezt válaszolta: „Nem adunk!”. Ezt követően ismét az első csapaton volt a sor: „Akkor szakítunk”, majd jött a válasz az ellenségtől: „Szakíts, ha bírsz!”. Ekkor a csapatból kiválasztott ember nekirohant az ellenség által alkotott láncnak. Ha valahol sikerült átszakítania azt, akkor a két gyerek közül az egyiket magával vitte a saját csapatába. Amennyiben nem sikerült áttörni a falat, akkor a szakítónak kellett átállnia abba a csapatba, amit megtámadott. A játék addig tartott, amíg az egyik csapatban már csak egy fő maradt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.