Több budapesti kerületben 2-4 év bérlés helyett már megéri megvenni a lakást

Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.

  • MTI

A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján számolt úgynevezett fedezeti időtáv - amely megmutatja, legalább mennyi idő után érdemesebb megvenni, mint kibérelni egy lakást - az index készítői által vizsgált budapesti kerületekben 1,8-6 év közötti. Az egyetemisták körében népszerűbb  VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben már 2-4 éves bérlés helyett is érdemesebb lehet a vásárlást választani. 

A vidéki nagy egyetemi városokban rövidebb idő alatt is meghaladhatják a bérlés költségei a vásárlásét. Győrben 2,6 év, Debrecenben 2,5 év után jobban megéri megvenni az ingatlant, míg Pécsen már 1,9 év után. 

Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták

Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.

A Takarék Csoport felméréséből az is kiderült, hogy a fővárosi egyetemek és főiskolák közelében tavaly 406-824 ezer forint közötti négyzetméteráron lehetett lakást venni. Ennél jóval alacsonyabbak az árak a legnagyobb egyetemi kampuszoknak helyet adó vidéki városokban: Gödöllőn négyzetméterenként 330 ezer forint, Győrben, Debrecenben 300 ezer forint feletti volt az átlagár tavaly, Az egyetemi központok közül a legolcsóbban Miskolcon lehet lakást vásárolni, ahol valamivel 170 ezer forint felett mozgott az átlagos négyzetméterár 2018-ban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.