Több budapesti kerületben 2-4 év bérlés helyett már megéri megvenni a lakást

Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.

  • MTI

A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján számolt úgynevezett fedezeti időtáv - amely megmutatja, legalább mennyi idő után érdemesebb megvenni, mint kibérelni egy lakást - az index készítői által vizsgált budapesti kerületekben 1,8-6 év közötti. Az egyetemisták körében népszerűbb  VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben már 2-4 éves bérlés helyett is érdemesebb lehet a vásárlást választani. 

A vidéki nagy egyetemi városokban rövidebb idő alatt is meghaladhatják a bérlés költségei a vásárlásét. Győrben 2,6 év, Debrecenben 2,5 év után jobban megéri megvenni az ingatlant, míg Pécsen már 1,9 év után. 

Ezeket a lakásokat olcsóbban ki lehet bérelni: paneleket (is) keresnek az egyetemisták

Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei. A panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban.

A Takarék Csoport felméréséből az is kiderült, hogy a fővárosi egyetemek és főiskolák közelében tavaly 406-824 ezer forint közötti négyzetméteráron lehetett lakást venni. Ennél jóval alacsonyabbak az árak a legnagyobb egyetemi kampuszoknak helyet adó vidéki városokban: Gödöllőn négyzetméterenként 330 ezer forint, Győrben, Debrecenben 300 ezer forint feletti volt az átlagár tavaly, Az egyetemi központok közül a legolcsóbban Miskolcon lehet lakást vásárolni, ahol valamivel 170 ezer forint felett mozgott az átlagos négyzetméterár 2018-ban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.