Ilyen volt az iskola régen: tanszerek és osztálynapló (fotók)

Kíváncsiak vagytok hogyan zajlott az oktatás régen? A Fortepan fotóiból készítettünk egy összeállítást, láthattok retró iskolatáskát, uzsonnás dobozt is.

  • Eduline

Az írást nem úgy kell elképzelni, hogy a diák kiválasztotta az éppen kedvére való tollat a tolltartóból: tintatartót, tollszárat és tintaitatót is tartottak maguknál - ezekből pedig általában egyfélét. Utóbbi két darab látszódik is a következő fotón egészen 1930-ból.

Fortepan/Beney Endre és felesége

Nem elektromos csengő volt, mint most, a tanárok kézi csengővel csengettek. A következő fotón jól látszik ez az eszköz az osztálynaplóra helyezve.

Fortepan/Schiffer Pál/Féner Tamás

Az iskolatáskától sem kellett megszakadniuk a diákoknak, egészen kis hátitáskával zajlott az iskolába járás, hiszen a diákoknak nem nagyon volt saját tankönyvük, nemhogy tárgyanként különböző, mint ma.

Fortepan/Berkó Pál

Az uzsonnás doboz talán sokak kedvence, még ma is használják. A harmincas években így nézett ki a felvehető (szíjas) uzsonnás kis táska.

Fortepan/Zsohár Zsuzsa

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Így ballagtak a 60-as, 70-es évek diákjai: képek

A következő napokban tartják a középiskolai ballagásokat. A Fortepan képeivel megnézhetitek, milyen volt egy ballagás a 60-as, 70-es években.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.