Ezekben a kerületekben lehet a legolcsóbban lakást bérelni

A fővárosban az idén 70 százalékkal többen érdeklődnek egy-egy hirdetés iránt, mint tavaly. Vagyis az albérletet kereső egyetemistáknak (is) azonnal le kell csapniuk a kiadó lakásokra – írja a Népszava.

  • Eduline

A Népszava azt írja, Budapesten az átlagos bérleti díj 160 ezer forint – igaz, az átlagárat torzítják az ingatlanirodák által kínált, drága és extra felszereltségű lakások, sőt a külföldi felsővezetőknek kínált luxusingatlanok és a duplikált hirdetések is. A XXIII. kerületben ugyanakkor 100 ezer forint is elég a lakásbérlésre, a XX. és a XXI. kerületben 120, illetve 128 ezer forint az átlagos bérleti díj. 

A megtakarítással rendelkező szülők számára járható út lehet a lakásvásárlás is - Budapesten csak néhány külső kerületben lehet 20 millió forint alatt garzonlakáshoz jutni.

Májusban Soroksáron 15,2 millió, a XIX. kerületi Wekerletelepen 18 millió, a IV. kerületi Megyeren 18,6 millió, a XX. kerületi Pesterzsébeten pedig 18,9 millió volt a garzonok átlagára. A XVII. kerületi Rákoskeresztúron és a XXII. kerületben Budafokon pedig 19,9 millió forintért kínálták a garzonokat.

Elszállt albérleti árak, kollégiumi férőhelyhiány: ez nehezíti meg a felvételizők dolgát

Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak az érettségizőknek, akik a következő tanévben - elsőéves egyetemistaként - nem kapnak kollégiumi helyet, ezért kénytelenek lakást vagy szobát bérelni Budapesten. Egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás átlagos albérleti díja 160 ezer forint, ám van néhány olyan kerület, ahol ennél valamivel alacsonyabb a lakbér - ha egy hallgató hajlandó néhány metrómegállóval kintebb költözni, havi tíz-húszezer forintot is spórolhat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.