Ezen a térképen megnézhetitek, hol élt József Attila, Ady Endre vagy Kosztolányi Dezső

Különleges térképet mutatunk nektek, amellyel megnézhetitek, hol éltek a nagy írólegendák, mint például József Attila.

  • Eduline

József Attila 1933 és 1936 között a vasúttól pár perc sétára található XIV. kerületi Korong utca 6. szám alatti 9 lakásos házban lakott Szántó Judittal - derül ki a Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozatából, amelyre a fidelio.hu hívta fel a figyelmet.

null

null

Az 1933-ban épült egyemeletes bérház kert felé néző, szoba-konyhás manzárdlakását havi 30-36 pengőért bérelték - írják. Ebben a házban töltött évei alatt született a költő Eszmélet, A város peremén, a Levegőt! és a Nyári délután című versei is.

Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes vagy éppen Radnóti Miklós budapesti lakóhelyeit is megnézhetitek, vagy éppen azt a házat, amely Polcz Alaine és Mészöly Miklós otthonaként az írók közkedvelt helye volt. Járt ide Örkény István és neje, Esterházy Péter, Sinka István, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor, Tamási Áron, Pilinszky János, Nádas Péter, Mándy Iván, Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes is - teszik hozzá.

Az interaktív térképen itt böngészhettek akár házakra keresve, akár írókra.

Ennél különlegesebb program nem lesz a jövő héten: rekordkísérlet

Az egyéni versmondás világrekordját készülnek felállítani a költészet napján színészek, énekesek, sportolók, előadóművészek, versmondók közreműködésével Budapesten.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.