Az álláskeresők bizarr pillanatai

Hogyan bírják az álláskeresők a sikertelen próbálkozásokkal járó stresszt? Melyek a legjellemzőbb reakciók az állásinterjún és miként változott a helyzet tavalyhoz képest? Munkaerő-közvetítő cégeket kérdezett meg a hvg.hu az általános tapasztalataikról és az emlékezetes, vidám pillanatokról.

  • Eduline

„Öt hónapja nem találok állást, korábban évekig egy építőipari cégnél dolgoztam ügyintézőként” - mondja a 39 éves Mónika, aki két hónapja beiratkozott egy könyvelői tanfolyamra. Mint mondja, tudja, hogy esete mindennapos, ezért nem kesereg, igyekszik jól felhasználni a rá szakadt szabadidőt, állásinterjúkra jár, tíz céghez küldte be fényképes önéletrajzát, bízik benne, hogy valahova behívják.

Idén is nekiláttunk, hogy elkészítsük az álláskeresők és a toborzással foglalkozók vicces pillanatait megörökítő éves összeállításunkat, és bár nem voltak illúzióink arról, hogy 2009-ben túlsúlyba kerültek volna a gondtalan, vidám pillanatok, arra azért nem számítottunk, hogy a megkérdezett cégek mindegyike leszögezi: alig tudnak olyan esetet említeni, amikor a kiválasztást, az állásinterjút ne árnyékolta volna be a jelöltek frusztrációja, rosszkedve. A hvg.hu által megszólított munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek képviselői egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy idén minden téren nehézségekkel szembesültek: bonyolultabb és döcögősebb volt a kapcsolattartás az ügyfelekkel, a kommunikáció a jelentkezőkkel, majd a kiválasztás, a potenciális jelöltek interjúztatása.

Hogy pontosan milyen esetekkel találkoztak a cégek a kiválasztás folyamán, elolvashatod a hvg.hu cikkében.

eduline
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.