A koronavírus-járvány nem udvariasan kitárta, hanem páros lábbal berúgta az ajtót az iskolákban a digitális oktatás előtt. Most úgy tűnik, a járvány nehezén már túl vagyunk, kérdés azonban, hogy a továbbiakban hogyan alakul az oktatás, hogyan épülnek be az elmúlt két év tapasztalatai a jövő oktatásába. Van-e visszaút, és ha igen, vissza kell-e térni a száz százalékos jelenléti oktatáshoz?
A világjárvány miatt minden szülő és diák megtapasztalhatta a digitális oktatás előnyeit és hátrányait is. Hamar kiderült, hogy a képernyők előtt ülő diákok figyelmét 45 percen át lekötni még annál is nagyobb kihívást jelent a tanároknak, mint az osztályteremben, hiszen az otthon ülő diákokat számos kísértés – karnyújtásnyira lévő PlayStation, cukiskodó háziállat, telepakolt hűtő – próbálja elcsábítani a sok esetben kikapcsolt kamerájú laptop elől. Elképzelhető vajon, hogy a digitális oktatás valaha teljes mértékben kiváltsa a mostani modellt?
“Az online oktatás a jelenben még nem tudja teljes mértékben kiváltani a jelenléti oktatást, de már látjuk a tendenciákat a digitális térben használható komplex megoldásokra” – magyarázta dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, digitális pedagógia, valamint média- és információstársadalom-kutató, a Hankook Oktatási Pályázati Program (HOPP) zsűritagja.
Ez annyit tesz, hogy a tanárok az egyes feladatoknak, céloknak megfelelően használják a digitális eszközöket. Az ugyanis még nem digitális oktatás, ha a diákok a képernyőn olvassák az irodalomórán a szövegeket. Az online eszközök tudatos stratégia mentén, előre tervezett formában való használata viszont már hozzá tud tenni az oktatási élményhez, jobban bevonja a diákokat az órai munkába, a gamifikáció eszközével pedig még játékossá is lehet tenni a tanulást. A jó tanárok pedig már azt is felismerték, hogy a közösségi média világában a tanulókat tartalomgyártóként is be lehet vetni, a tananyaghoz kapcsolódó tartalmak létrehozásánál.
Ennek ellenére a digitális oktatás nem tudja pótolni a tanárok nevelő és közösségépítő szerepét, mint ahogy a kikapcsolt kamerákon keresztül óra közben nem látják a tanulók arckifejezéseit, a szemüket, nem érzékelik az apró rezdüléseket, amelyekre a személyes jelenlét során lehetőségük van.
Előny a közös munka, hátrány a lemaradás veszélye
Az online, illetve a jelenléti oktatásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. A videókonferenciák például lehetővé teszik, hogy az osztályok tértől függetlenül össze tudjanak kapcsolódni, így azok a diákok, akiknek sokat kellene utazniuk – vagy akiknél a családban épp fertőző beteg van –, szintén tudnak csatlakozni az órához. A hátránya viszont, hogy az otthoni környezetből kevésbé tudnak a tanulók ráhangolódni az órai munkára.
A felhőtechnológiák is fontos részei az online oktatásnak, ezek előnye, hogy a diákok akár egyszerre, valós időben tudnak csoportmunkát vagy páros feladatokat végezni, a pedagógus pedig különféle multimédiás tartalmakkal tudja támogatni őket. Ezzel egyben a munka világára is fel tudja készíteni őket.
“Népszerű módszer az úgynevezett tükrözött osztályterem is. Ennek a lényege, hogy a tanár előre elkészít egy videót a tananyaggal kapcsolatban, amit a diákok bárhol, bármikor megnézhetnek. Ezután pedig egy valós idejű – vagy jelenléti – megbeszélés során tudják tisztázni a kérdéseket vagy vitázni az adott témáről”
– mutatott rá dr. Szűts Zoltán.
Ez mind szép és jó, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a tanárokra óriási terhelést ró, ha egyszerre kell helyt állniuk az online és a jelenléti oktatásban, hiszen így minden tananyaghoz duplán kell elvégezniük a felkészülési munkát. A hátrányosabb helyzetű diákokat a digitális szakadék réme is fenyegeti, azaz ha valakinek nincs megfelelő eszköze, hogy csatlakozzon az online oktatásba, akkor óhatatlanul ki fog maradni a fejlődésből.
Gyakori panasz a tanárok részéről, hogy a diákok az okostelefonjukat nyomkodják az órán. Ez persze gondot jelent, ha tindereznek vagy TikTok-videókat néznek, de ha a telefont is az órai munka részévé teszik – kvízekkel, szavazással, rövid, a témába vágó videók készítésével – máris bevonódnak az órai munkába.
A digitális technológia kettős természetű, ugyanis a jelenléti oktatást is hatékonyabbá tudja tenni: a tankönyvek passzív, kőbe vésett, esetenként elavult tudást adnak át, addig egy tanár egy okostáblával a legfrissebb információkat tudja megjeleníteni.
„Ami talán a legfontosabb, hogy sohasem eszközközpontúan kell tanítani, hanem a megfelelő módszertant kell követni” – figyelmeztetett dr. Szűts Zoltán. „A most használt ingyenes platformok ugyanis egyik napról a másikra fizetőssé válhatnak. Ez persze óriási stresszt jelent, hiszen egy tanár 20-30 éve megtanult egy módszertant, ma viszont már folyamatosan frissítenie kell a tudását, figyelnie kell a technológia fejlődésére, de arra is, hogy a tanulók mire hogyan rezonálnak. Mondok egy példát: én 45 évesen gyakran használom az emailt, de ezt már a mai egyetemisták sem használják annyira szívesen, sokkal inkább a valós idejű megoldásokat részesítik előnyben.”
Az oktatás következő trendjét az úgynevezett egyéni tanulási utak, a személyre szabott oktatás jelenti, igaz, ehhez még nagyobb szükség lesz a technológiára, hiszen egy 30-35 fős osztályban kibírhatatlan terhet jelentene a tanár számára ennyiféle feladat, dolgozat vagy esszé ellenőrzése. Ezen a téren a mesterséges intelligencia juthat szerephez, amely hatalmas mennyiségű adatot tud feldolgozni, az öntanuló rendszerek segítségével pedig akár azt is figyelni tudja, hogy melyik diáknak milyen típusú feladatokat kell adni, hogy a legnagyobb fejlődést lehessen elérni.
Ami pedig a jövőt illeti, a szakember szerint az online oktatás csak szélsőséges esetekben jelenthet valós alternatívát, például ha valaki nagyon elszigetelten él, vagy ha a mostanihoz hasonló járványhelyzet áll elő.
„Ami az oktatás jövőjét illeti, azt tudom elképzelni, hogy online oktatási heteket tartsunk, azaz minden hónapban egy-egy héten a diákok projektfeladatokon dolgoznak, aminek a részleteit előre, nagyon világosan megbeszélik” – mondta dr. Szűts Zoltán. „Itt viszont arra lesz szükség, hogy ne ezer különféle platformot és megoldást használjunk, hanem mindenki ugyanabban a keretrendszerben dolgozzon. Most ugyanis egy olyan kort élünk, mint anno az autózás hőskorát: sokféle fejlesztés már adott, de még nincsenek kialakult szabványok, például videókonferenciázás során most még két dimenzióban látjuk egymást, és az sincs megoldva, hogy mindenki mindig bekapcsolja a kamerát. Emellett fontos, hogy az élményszerűség megmaradjon az online térben is, ez ugyanis a kulcsa, hogy a diákok örömmel tanuljanak.”
| Tanárokat, iskolákat támogat a Hankook Oktatási Pályázati Programja |
Idén is meghirdette a tanárok és iskolák támogatását biztosító Hankook Oktatási Pályázati Programját (HOPP) a Hankook Tire Magyarország Kft. A cég kifejezetten azokat az oktatási szakembereket támogatja, akik a tavalyi, pandémia által otthoni keretek közé szorított tanév során kreatívan és eredményesen alkalmazták a digitális oktatás nyújtotta lehetőségeket és sikeresen reagáltak a távoktatás kihívásaira. A HOPP pályázaton a tanároktól olyan bevált gyakorlatokat, szakmai módszereket, ötleteket vártak, amelyek segítettek legyőzni a távoktatás nehézségeit. A pályázat négymillió forint összdíjazású, minden nyertes 300 ezer, az iskolák 800 ezer forintot kapnak. A Hankook pályázatán közönségdíjat is hirdetnek, ami a nyertes iskolának 500 000, az ott dolgozó pedagógusnak pedig 200 000 forintot jelent.Összesen 110 pályamunka érkezett be, melyek közül a szakmai zsűri három kategóriagyőztest, a szavazók pedig egy közönségdíjast választottak meg.Az értékelések alapján az Év Digitális Oktatói lettek:Általános iskolai pedagógus, alsó tagozat: Kiss Mónika MáriaÁltalános iskolai pedagógus, felső tagozat: Antaliné Miss LillaKözépiskolai pedagógus: József AttilaKözönségdíjas: Márffy Bence |
A cikk a Hankook támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
