Friss diplomával, hirtelen munkába csöppenve a pályakezdők nagy része nem igazán van tisztában azzal, hogy milyen béren kívüli juttatásokra számíthat, Horváth Tamás, a Prohuman cafeteria szolgáltatásainak üzletágvezetője szerint a tapasztalat is ezt igazolja. „Pár év elteltével aztán, amikor már részesültek ilyen juttatásokban, már sokkal tudatosabban és bátrabban használják ezen elemeket” – tette hozzá.
A cafeteria, vagyis a béren kívüli juttatás cégenként, munkahelyenként változó támogatásokat, kedvezményeket jelent. Horváth Tamás szerint éppen ezért is könnyen előfordul az, hogy egy munkavállaló akár több évig „nem találkozik" egy számára amúgy hasznos juttatással. „Ilyen hasznos és nagyon is népszerű jutattás például - a "klasszikus" és anyagiakban mérhető cafeteria elemeken kívül - a rugalmas/otthoni munkavégzés, a vállalati pihenőszoba vagy egyéb közösségi tér használata (például csocsóasztal, konzolos játékok, masszázsfotel). Szerencsére e téren a munkáltatók is egyre kreatívabbak már, és igyekeznek megtalálni azokat a juttatásokat, melyekkel magukhoz csábíthatják, vagy akár hosszabb időre is megtarthatják munkavállalóikat” – tette hozzá.
Mikortól járhat?
A frissen felvett dolgozók, pályakezdők sok esetben próbaidővel indítják munkájuk első hónapjait, ami alatt jellemzően nem kapnak juttatásokat. „Nem minden munkáltatónál jár az első naptól a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg, több helyen csak három, vagy akár hat hónap leteltét követően válik jogosulttá rá a dolgozó, azonban van, ahol a próbaidőszak lejártát követően egy összegben megadják a kimaradt juttatásokat” – mondta Horváth Tamás.
Azoknak, akik részmunkaidőben kezdenek el dolgozni például tanulmányaik mellett, van arra lehetőségük, hogy teljes összegű juttatást kapjanak. „Habár akadnak olyan cégek, akik ténylegesen megadják a teljes keretet, általában arányosítanak a részmunkaidő mértékének megfelelően” – jegyezte meg Horváth Tamás.
Az Erzsébet-utalvánnyal, a lakhatási támogatással és sok más cafeteriaelemmel együtt az iskolakezdési támogatás is a jövő évi költségvetés áldozatául esett - írja a Pénzcentrum.
2019-ben a népszerű adómentes juttatások közül az alábbiak lesznek elérhetők:
- a kultúra- és sportbelépő támogatás: külön-külön a minimálbér erejéig, de utalványos formában már nem lesz elérhető
- bölcsőde/óvodai támogatás: itt már a munkavállaló és a munkáltató nevére szóló számla is elfogadott lesz
- helyközi bérlettérítés 14 %-a.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, az Országgyűlés július végén elfogadott jövő évi költségvetésről szóló törvénye értelmében 2019-től SZÉP-kártyán és a bölcsődei/óvodai támogatáson kívül az összes cafeteria „megszűnik” abban az értelemben, hogy többé nem kaphat a dolgozó béren kívül juttatást – az említetteken kívül - kedvezményes adózással. Vagyis 2019-től jövedelemként történik utána az adózás. „Ez érinti a fiatalok által kedvelt, eddig adómentesen adható diákhitel-törlesztést, vagy mobilitási célú lakhatási támogatást, illetve a lakáscélú támogatást is, valamint ugyanez vonatkozik több, korábban népszerű juttatásra: a tavaly normál adózással bíró iskolakezdési támogatásra, ajándékutalványra/kártyára, helyi közlekedési bérlet térítésére, a pénztári hozzájárulásokra, vagy a vállalati melegétkeztetésre is” – mondta Horváth Tamás, hozzátéve: „a kedvezményes adózású körből kikerült a készpénz juttatás és csak a SZÉP-kártya 3 alszámlája lesz elérhető”.
