Pesszimisták a magyar fiatalok: 57 százalékuk külföldön vállalna munkát

A fiatalok 57 százaléka tíz év múlva biztosan, vagy inkább külföldön szeretne dolgozni. Mindösszesen csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon marad - derült ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérésből.

A kutatásban 800 16 és 24 év közöttieket kérdeztek meg arról, hogyan látják a jövőjüket, milyen problémák foglalkoztatják őket leginkább - írja a Népszava.

Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezettek nagyjából fele (48 százaléka) kevésvé jól, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezek után nem meglepő, hogy 57 százalékuk 10 év múlva inkább külföldön képzeli el a jövőjét. A fiatalok csupán 6 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan itthon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője, Kozák Ákos társadalomkutató hangsúlyozta: bár az adatok döbbenetesek, de nem azt jelentik, hogy ennyien ténylegesen is el fogják hagyni az országot, inkább csak egyfajta hangulatot jelez.

Ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka inkább rossznak, mint jónak látja az ország jelenlegi helyzetét, 36 százalékuk pedig a jövőben is romlásra számít. Csupán minden harmadik válaszoló vár a jövőben javulást.

A fiatalokat sokkal jobban aggasztják a saját egzisztenciális problémáik (például az anyagi helyzetük, a lakáshoz jutási nehéségek, munkalehetőségek), mint azok a globális problémák (például háború, klímaváltozás), amelyekre nincsen közvetlen hatásuk.

Hasonló eredményekre jutott nemrég a K&H Ifjúsági Index harmadik negyedéves eredménye is. Bár ott csak a már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Viszont ez a felmérés a vizsgálta a fiatalok nyelvtudását is, ami a külföldi munkavállalást megkönnyíti. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.