Friss felmérés: a fiataloknak ennyire nehezen megy az elköltözés a szülői házból?

A fiatalok felét támogatta a család, amikor elköltöztek otthonról, minden ötödik fiatal mégis úgy érzi, nem kapott elegendő érzelmi és anyagi támogatást a szülőktől, illetve segítséget a hétköznapi életvezetéshez – derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A megkérdezett fiatalok többsége izgatottan várta az önálló életet (61 %), a válaszadók harmada pedig egyenesen megkönnyebbült, hogy elhagyhatja a szülői házat. Azok, akik féltek az elköltözéstől, leginkább attól tartottak, hogy magukra lesznek utalva, nem lesz munkájuk és nem tudják magukat eltartani, a szülőktől kell pénzt kérni, magányosak lesznek, vagy akár az utcára is kerülhetnek – írja a hvg.hu az SOS Gyermekfalvak felmérésére hivatkozva, amely arra volt kíváncsi, hogy a fiatalok milyen segítséget kapnak családjuktól az önálló életkezdéshez. Az anonim, online kérdőívet 573 olyan felnőtt töltötte ki, akik az elmúlt 10 évben költöztek el a családjuktól.

A fiatalok kétharmada különböző problémákkal szembesült az egyszerű háztartási teendőktől az ügyintézésig. Az elköltöző fiatalok közel harmadának a szülőktől, családtól való elszakadás is nehéz volt.

A fiatalok túlnyomó többsége az elköltözés után is rendszeresen vagy alkalmanként tanácsot kért a szüleitől. Leginkább háztartásvezetéssel kapcsolatos segítséget kérnek a gyerekek (71,4 %), ezt követik az ügyintézési nehézségek (63,6 %). Betegség esetén is minden második fiatal fordult már a családjához. A hétköznapi problémákkal - mint a mosás, takarítás - minden harmadik válaszadó a családját keresi - írják.

Az esetek felében támogatták a szülők a fiatalok önálló életkezdését, leginkább pénzzel (72,8 %), a költöztetésben segítettek (59,4 %), háztartási eszközöket adtak (59,4 %), segítettek az új lakást rendbe tenni (37,9 %), közel ötödük pedig lakást is kapott.

Mamahotel évekig: a magyar fiatalok közel 70 százaléka szüleivel él

A 16 és 29 év közötti fiatalok 68,2 százaléka még a szüleivel élt 2017-ben az Európai Unióban - közölte az Eurostat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.