szerző:
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miért néznek meg milliók egy tizennyolc perces előadást az űrkutatásról, az oktatás és a malária kapcsolatáról vagy éppen a 404-es hibaüzenet történetéről? Mert az előadók felpiszkálják az emberek kíváncsiságát. Ez a TED-előadások egyik titka.

„Ugye még nem gondoltak arra, hogy Shakespeare-nek volt apja? Vagy igen? Mert nem gondolunk arra, hogy Shakespeare egyszer gyerek volt, ugye? Shakespeare hétévesen? Sose gondoltam erre. Valaki angolóráján ült, nem igaz? Milyen idegesítő lehetett” − mondta nevetve Sir Ken Robinson oktatási reformer, Az alkotó elem című világsikerű könyv szerzője a 2006-os TED-konferencián. „Hogyan öli meg az iskola a kreativitást?” című előadását mindössze néhány száz ember hallgathatta végig élőben, az arról készített felvételt azonban több tízmillióan nézték meg az elmúlt tizenkét évben. Az oktatási rendszert megbénító problémákról rendszeresen publikáló szakember népszerűsége az egekbe szökött, jó néhány mondata szállóigévé vált − Ken Robinson előadásából alighanem az is hallott már részeket, aki korábban nem tudta, mi az a TED. 

Ideas worth spreading, vagyis gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Ez a TED (a mozaikszó a technology, entertainment és design kezdőbetűiből áll össze) mottója. A világ kétségkívül legtöbb érdeklődőt vonzó konferenciasorozatának története 1984-re nyúlik vissza, akkor tartották ugyanis az első TED-konferenciát, 1990 óta pedig minden évben megrendezik az eseményt az Egyesült Államokban, sőt ma már világszerte tartanak előadásokat, 2009 óta például gombamód szaporodnak a független szervezésű, helyi témákat középpontba állító, licenc által védett TEDx- és TEDxYouth-események.

Magukkal visznek egy gondolatot

Nem véletlenül vált a TED a világ legnépszerűbb és legizgalmasabb konferenciasorozatává. A színpadon olyan kutatók, gondolkodók, művészek állnak, akik sokszor radikálisan új gondolatokat osztanak meg. Tartott már előadást James D. Watson − aki 1962-ben kapott orvosi Nobel-díjat a DNS kettős spirálszerkezetének meghatározásáért −, Bill Gates Microsoft-alapító, Jane Goodall etológus és a Nobel-békedíjas Al Gore is, sőt 2008-ban Stephen Hawking is megjelent egy TED-konferencián, igaz, csak egy képernyőn keresztül. Persze nem kell ahhoz Nobel-díjas kutatónak vagy politikusnak lenni, hogy valakiből TED-előadó váljon. Cameron Russell fehérneműmodell nevét például milliók ismerték meg, miután 2012-ben a TEDxMidAtlanticon beszélt a külsőt meghatározó „genetikai lottóról”, a sztereotípiákról és a modellkarrierjéről − jó adag szarkazmussal a hangjában. Sarah Kay amerikai „spoken word” költő munkássága is hatalmas figyelmet kapott, miután a 2011-es TED-en zseniális előadást tartott, az arról készült videót pedig milliók nézték meg a YouTube-on.

De miről „kell” szólnia egy TED-előadásnak? Bármiről − volt már szó a malária és az oktatás kapcsolatáról, az orgazmusról, az univerzum titkairól, a 404-es hibaüzenet történetéről, az iskolai menzákról, a játék öröméről is. „A TED megmutatta azt, hogy gyakorlatilag bármilyen témáról lehet beszélni szórakoztatóan, érthetően, úgy, hogy felkeltse az emberek figyelmét, akár az űrkutatásról, akár menedzsmenttudományokról, akár pszichológiáról vagy valamelyik művészeti ágról legyen szó. Mindenki magával tud vinni egy-egy tényleg inspiráló gondolatot, mert az előadók olyan ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat, történeteket osztanak meg, amelyeket mindenki fel tud használni a saját területén” − mondja Szörnyi Krisztina, a [email protected] kurátora, aki szerint a TED egyik titka maga a formátum.

Az előadók ugyanis legfeljebb 18 percig beszélhetnek, de nem ritkák az ennél jóval rövidebb, 7-8 perces előadások sem. Kivételezés nincs, a 18 perces szabályt komolyan veszik: ugyanennyi ideje volt Bill Clinton volt amerikai elnöknek, Jamie Oliver brit sztárszakácsnak és Stingnek is. „Ez a 18 perc pont arra elég, hogy az előadók egy gondolatot átadjanak és felkeltsék az emberek kíváncsiságát” − mondja Szörnyi Krisztina. 

Mi a titok?

„Tegyük fel magunknak a kérdést: mi ennek a gondolatnak a haszna? És őszintén válaszoljunk. Ha a gondolat csak magunk vagy egy szűk csoport hasznát szolgálja, akkor sajnos azt kell mondanom, nem érdemes terjeszteni. A közönség rögtön átlát rajtunk” − mondta néhány éve a TED-témák legfontosabb kritériumáról Chris Anderson, a TED elnöke és vezető kurátora, hozzátéve: „ha úgy látjuk, hogy a gondolatban benne van a lehetőség, hogy másoknak örömet okozzon, hogy mások kilátásait jobbra fordítsa, hogy valakit másfajta viselkedésre ösztönözzön, akkor megvan a legfontosabb hozzávaló egy remek előadáshoz, amely igazi ajándék lehet mindannyiunk számára”.

Persze nem ez az egyetlen titka a TED-előadásoknak − arra a tizennyolc percre minden előadó alaposan felkészül. „Akárki áll a színpadon, Al Gore, Bill Clinton, Bono Vox vagy éppen Ken Robinson, végigmegy ugyanazon a felkészítési folyamaton. Van egy tartalmi előkészítés, hiszen az előadó témáját egy sokféle érdeklődésű, különböző képzettségű közönség számára kell érthetővé és érdekessé tenni. Ezután az előadónak meg kell találnia a saját stílusát, majd sok gyakorlás kell ahhoz, hogy − bármennyire is stresszel az ember a TED színpadán, hiszen az egész világ számára hitelesen kell előadnia a mondanivalóját − ki tudja hozni magából a legjobbat” − mondja a kulisszatitkokról Szörnyi Krisztina. 

A tudás megosztása

A TED történetének egyik legfontosabb éve 2006 volt − ekkor kerültek fel az első előadások az internetre. A tudományos ismereteknek ez a befogadható, közérthető formátuma online videók formájában is megjelent, akkor ez volt az első ilyen próbálkozás − mondja Szörnyi Krisztina, hozzátéve: ez valójában a tudáshoz való hozzáférés demokratizálása, „tehát nem kell egyetemre menni, nem kell befizetni sok száz vagy akár sok ezer eurót konferenciákra, hanem hozzá lehet jutni a tudáshoz ingyen, a világ bármely pontjáról”. A TED YouTube-csatornáját ma már több mint tízmillióan követik, de talán még többen nézik meg az előadásokat a TED saját oldalán, ahol a videókat több negyven nyelven, köztük magyarul is feliratozzák, így nyelvi problémával az sem szembesül, aki nem beszél idegen nyelveken. Mindezzel a ted.com valóban az egyik legjelentősebb tudásmegosztó platformmá vált, hiszen a MOOC-hoz (massive open online courses, vagyis bárki által elérhető, ingyenes online kurzusok) hasonlóan kitárja az egyetemek, kutatóintézetek, zenei stúdiók, tudományos műhelyek ajtajait, és lehetővé teszi, hogy az értékes gondolatok mindenkihez eljussanak.

Nem meglepő, hogy a TED mára a „formális”, iskolai-egyetemi oktatásba is beszivárgott. Az előadásokról készített videókat világszerte egyre több pedagógus használja, sőt ma már bárki csatlakozhat a TED oktatási kezdeményezéséhez, a TED-Ed-hez is, amelynek az oldalán rengeteg oktatási célú animációt lehet találni.  Miért izzadunk? Milyenek volt egy hétköznap az ókori Görögországban? Hogyan hatnak a drogok az agyra? − többek között ilyen kérdésekre keresik a választ a videók készítői, akik szórakoztató és befogadható módon magyarázzák el azokat a bonyolult jelenségeket, amelyeket fizika-, kémia-, földrajz- vagy éppen matekórán a tankönyv avítt példái alapján csak kevés diák értene meg.

A cikk a HVG Campus Plusz 2019 kiadványában jelent meg.