Diploma nyelvvizsga nélkül: rossz hírünk van az egyetemistáknak
Nyelvvizsga nélkül megkaphatják-e diplomájukat a 40 évnél idősebb hallgatók? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Csökken azok száma, akik nyelvvizsga hiányában nem szerzik meg felsőoktatási oklevelüket - mondta az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatornán kedden.

Stéger Csilla közölte: a 2016-os lezárt adatok alapján az látszik, hogy 14 ezren voltak, akik nem tavaly záróvizsgáztak, de tavaly szerezték meg a nyelvvizsgát az oklevélhez, és 11 ezer olyan diák van, aki tavaly záróvizsgázott, de nem kapott oklevelet a nyelvvizsga hiánya miatt. Közölte: évente legalább ezerrel csökken a "bent ragadt" oklevelek száma, de még mindig jelentős.
A bent ragadt diplomákra az adatok vizsgálata alapján az jellemző - mondta Stéger Csilla -, hogy a többség az oklevél megszerzése után egy-két éven belül leteszi a nyelvvizsgát, és ez főleg azokon a szakokon jellemző, amelyeken nem egy, hanem két, illetve szakmai nyelvvizsga a követelmény. Jelezte: a hallgatók több mint ötven százaléka nyelvvizsgával érkezik, "és ez az arány is nő".
Nyelvvizsga nélkül megkaphatják-e diplomájukat a 40 évnél idősebb hallgatók? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.