Nyelvvizsga: mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline
Eduline

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű komplex nyelvvizsga között?

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsga szintenként legalább öt készséget mérő (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek) nyelvvizsga - írja az Oktatási Hivatal.

Mi is az a mediáció (közvetítés) készség?

A Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák esetében azt jelenti, írott szöveget írásban kell lefordítani vagy összefoglalni egy másik nyelvre. Ebben az esetben az írásbelibe számít bele. Amennyiben írott vagy hangzó anyagot szóban kell egy másik nyelvre lefordítani vagy összefoglalni, akkor a szóbeli vizsgarészbe számít az eredmény.

Szívesen tanulnátok külföldön? Ezzel az ösztöndíjjal Vietnámba is eljuthattok

Ha műszaki informatikai képzésen tanultatok, és megvan a diplomátok, de szívesen fejlesztenétek a tudásotokat, ez az ösztöndíj nektek szól. A Vietnam National University of Hanoi részeként működő Institute Francophone International ösztöndíjlehetőséget hirdet francia nyelvű MA/MSc programokra műszaki informatika területen az 2018-2019-es akadémiai évtől. Két mesterszakon lehet tanulni: Intelligent System and Multimedia, valamint Communication and System and Networks.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.