Mégsem lesz kötelező a középfokú, C típusú nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételihez 2016-tól. Az országgyűlés megszavazta az oktatási bizottság módosító indítványát, amelyben csak annyi áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás".
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkárság eredeti terve szerint 2016-tól senki nem jelentkezhetett volna egyetemre vagy főiskola C típusú, középfokú nyelvvizsga nélkül - az új szabály először azokra a diákokra vonatkozott volna, akik idén végzik a nyolcadik osztályt.
Ezen a feltételen puhított az oktatási bizottság, amely azt javasolta, hogy az új felsőoktatási törvényben ne szerepeljen a kötelező nyelvvizsga, ehelyett a parlament által elfogadott jogszabályban mindössze annyi áll: "Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás, feltétele lehet az egészségügyi, szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat".
Hogy ez pontosan mit jelent majd, az az évente kiadott, a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletekből derül majd ki - vagyis arra is van esély, hogy egyáltalán nem kell majd nyelvvizsga a felvételihez. Az új felsőoktatási törvényről itt olvashattok.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
