Nagy változás vár a tanodákra: egészen átalakul a támogatási rendszer

A korábbi pályázati rendszer helyett jövő évtől már hazai költségvetési forrásból működhetnek a tanodák - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Magyarországi Tanodahálózat konferenciáján.

  • MTI
Fülöp Máté

Czibere Károly kiemelte, Magyarországon az egyik legfontosabb cél, hogy ne jelentsen életre szóló determinációt a szociokulturális környezet, és a gyerekek mindent megkapjanak a fejlődésükhöz. Ebben a legfontosabb szerepet a bölcsőde, az óvoda és az iskola játszhatja, ezért méltányos és befogadó iskolát kell létrehozni, vonzóvá kell tenni az oktatást, hogy minél tovább megérje tanulni. Az oktatás azért is fontos, mert azon keresztül vezet az út az ország versenyképességének és a gazdasági növekedésnek a megtartásához is - tette hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a születés első percétől kezdve nyitva kell tartani a "társadalmi mobilitás csatornáit", ezt szolgálja a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák számának növelés, a kötelező óvodáztatás bevezetése, valamint az ingyenes gyerekétkeztetés és tankönyv biztosítása.

Czibere Károly kitért arra is, hogy a korábbi pályázati rendszer helyett jövő évtől már hazai költségvetési forrásból működhetnek a tanodák. Ehhez meg kell határozni követelményeket és minőségi sztenderdeket, közben azonban arra kell törekedni, hogy a szolgáltatás ne veszítse el a rugalmasságát, az innovációs erejét és a szükségletorientációját, ezek jelentik ugyanis a tanodák legfőbb értékeit - hangsúlyozta.

Elegük lett abból, hogy romokban hever az oktatás, zseniális dolgot hoztak létre

Tavaly ősszel két huszonéves lánynak elege lett, hogy az oktatási rendszer romokban hever, és ahelyett, hogy csökkentené, inkább felerősíti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását - írja az Abcúg. "Az már csak olaj volt a tűzre, hogy azt láttuk: az utolsó lehetőségét is lebontják annak, hogy valaki a szakképzés után továbbtanuljon" - mondta a lapnak Szarka Alexandra, aki Fernengel Ágnessel együtt úgy érezte, valamit tenni kell, hogy legalább néhány diáknak segíthessenek.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.