"A roma tanulók az oktatási folyamatban gyakran találkoznak diszkriminációval és  szegregációval, és sok esetben a többségtől elkülönítve oktatják őket alacsonyabb minőségi követelményekkel" - idézi a jelentést a CTK hírügynökség. A dokumentumban megfogalmazott szakértői vélemény szerint a gyermekek jövője szempontjából viszont meghatározó jelentőségű, hogy milyen alapoktatásban részesülnek, mert ennek alapján tudnak tovább tanulni vagy munkát szerezni megélhetésükhöz. 

Csehországban az általános iskolákban mintegy 34 ezer roma gyermek tanul, ami az összes tanuló 3,7 százaléka. Az úgynevezett speciális iskolákban, amelyekben a minőségi elvárások és követelmények alacsonyabbak, mint a normális általános iskolákban, mintegy 5000 a roma gyermekek száma, ami az összes roma tanuló mintegy 15 százaléka. Ezt az arányt a szakértők indokolatlanul magasnak tartják. A helyzetet évek óta bírálják a nemzetközi jogvédő szervezetek is.

Számos iskolában szándékosan elkülönítik a roma gyermekeket és külön osztályokban oktatják őket, amit a jogvédők diszkriminációnak és szegregációnak minősítenek. A kimutatások szerint Csehországban 83 olyan általános iskola van, ahol a roma gyermekek alkotják a tanulók több mint felét, 136 iskolában arányuk 25 és 50 százalék között mozog. Ilyen osztályokba jár a romák egynegyede. 

"A roma gyerekeket az iskolák gyakran szándékosan elutasítják. Nem hivatalosan, szóban közlik a szülőkkel, hogy az iskola tanulóinak létszáma elérte a maximumot, az iskola megtelt, és gyermekük felvételét ezért már nem tudják megoldani. Ilyen nem hivatalos elutasítással az óvodákban is találkozni" - olvasható a jelentésben a cseh emberi jogok biztosának vizsgálataira hivatkozva.  

Csehországban a legutóbbi (2011) népszámláláskor csak mintegy 12 ezer személy vallotta magát romának, de a szakértői becslések szerint számuk mintegy 250 ezerre tehető. A romák a legnagyobb számban Északnyugat-Csehországban és Morva-Sziléziában élnek. 

A tízmilliós Csehországban a 2011-es népszámláláskor csak a megkérdezettek mintegy 60 százaléka töltötte ki a nemzetiségi hovatartozás rovatot, míg negyven százalék üresen hagyta. Az illetékes hatóságok most azt fontolgatják, hogy a következő, 2021-es népszámláláskor már nem fognak rákérdezni az állampolgárok nemzetiségére.