Megint egymásnak mentek a pártok az oktatás miatt: új NAT, szakképzés és nyelvoktatás
Szakképzés, az új Nemzeti alaptanterv és a nyelvoktatás helyzete is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén - úgy tűnik, ma az LMP-sek készültek oktatásból.
Szakképzés: zsákutca?
Ikotity István (LMP) úgy ítélte meg: zsákutcába jutott a szakképzés, csupán néhány gazdasági szereplő pillanatnyi igényét elégíti ki; a képzéseket lebutítják, a fiatalokat egyre könnyebben engedik ki az iskolapadból. Mindez szerinte nem a hosszú távú célokat vagy a tudásalapú társadalmat szolgálja.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kérdező tájékozatlanságát bírálta, mondván, összekeveri a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést, a részszakképzés és a gyorsított képzés ugyanis csak az előbbit érinti, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák képzése úgy folytatódik, ahogy eddig zajlott. A kormány évek óta kiemelten fejlesztette a szakképzést - szögezte le -, ennek köszönhetően több tízezren szerezhetnek második szakmát ingyenesen.
Nyelvoktatás: az új NAT segíti majd a nyelvtanulást?
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy tragikus állapotban van a magyarországi nyelvoktatás, amit teljes mértékben meg kellene reformálni. Milyen elképzelésük van arra, hogy változtassanak ezen a kedvezőtlen helyzeten? - kérdezte.
Rétvári Bence azt felelte, hogy az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A kormány pedig igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanulókat, ezért 2018-tól a 35 évesnél fiatalabbak számára ingyenes az első nyelvvizsga. Az új Nemzeti alaptantervnek is feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok nyelvtanulását - mondta.
Miért zárt ajtók mögött készül az új NAT?
Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv "zárt ajtók mögött" készül. Szerinte olyan tantervre lenne szükség, amely kompromisszumos, amely csökkenti a kötelező órák számát, és nagyobb szabadságot ad a pedagógusoknak.
Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente kell áttekinteni, éppen azért, mert gyorsan változik a világ. Azt is mondta: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány, amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől, így minden iskola kialakíthatja a maga profilját.
