Szabó Magda: Abigél

Nagy kedvencünk, és úgy tűnik, nem csak a miénk: az 1970-es megjelenés óta film (és milyen jó film) és musical is készült Vitay Georgina történetéből és a Matula Intézetről. Szabó Magda regényének sztoriját valószínűleg mindenki ismeri: Ginát, az elkényeztetett budapesti gimnazistát 1943-ban édesapja minden magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula teljesen más, mint Gina előző iskolája: a diákok szigorú szabályok szerint élik életüket. A lány nehezen viseli a bezártságot, a puritán környezetet, és osztálytársai is kiközösítik, ezért szökéssel próbálkozik, de a kísérlet meghiúsul. Ekkor fordul át a lányregény történelmi regénybe: kiderül, hogy Gina édesapja a katonai ellenállás vezetője, és tart attól, hogy ellenségei a lány életével zsarolják majd. És persze felbukkan a titokzatos Abigél is. 

Móricz Zsigmond: Árvácska

Ez az a kötelező olvasmány, amely hetekig, sőt hónapokig megmarad az olvasóban, és nem tud szabadulni tőle. Mert tényleg megdöbbentő mű: Csöre (Pösze) árva, akit az állam nevelőszülőkhöz ad, akik az ellátásáért némi pénz is kapnak. Árvácskával brutálisan bánnak: dolgoztatják, éheztetik, nem engedik iskolába, verik, ruha nélkül hagyják. Rosszabb élete van, mint az állatoknak.

Örkény István: Tóték

A végzős középiskolások egy része minden érettségi szezonban azért szorít, hogy Örkény-novellát kapjon. A Tóték alighanem a legismertebb Örkény-kisregény, amellyel elnyerte Párizsban a fekete humor nagydíját, és amelyet a hatvanas években drámává dolgozott át. Érdemes elolvasni újra, és a Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült filmet sem lehet megunni.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemcsak itthon, hanem külföldön is, számtalan nyelvre lefordították. Bár a regényt 1906-ban írta Molnár Ferenc, a szituációk nem avultak el. Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri, gittegylet, einstand, grund - ezekről a szavakról mindenkinek A Pál utcai fiúk jut az eszébe.