Ez vár a tanárokra a következő hetekben: jönnek a "nemzeti pedagógusok"

Milyen feladatai vannak a Nemzeti Pedagógus Karnak? Mivel jár a tagság? Kell-e tagdíjat fizetni? Kérdések és válaszok.

  • Eduline
Fazekas István

Mi az a pedagóguskar?

A pedagógusok tavaly létrehozott köztestülete, amely a szakmai érdekképviseletet látja el, emellett javaslatokkal, állásfoglalásokkal látja el az oktatásért felelős tárcát. Ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, illetve véleményezhet és javaslatokat tehet a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotásakor és módosításakor. A pedagógusok etikai kódexének kidolgozásáért is a kar felel.

Be kell lépnem?

Nem kell, már mindenki tag. A szakszervezetekkel ellentétben ugyanis itt nincs választási lehetőség: minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a kar tagja lett.

Tagdíjat is kell fizetni?

Fizetni nem kell, az etikai kódex szabályait azonban mindenkinek be kell tartania. A szabályszegők ellen akár etikai eljárást is indíthatnak.

Az egyházi és magániskolák tanárai megússzák a tagságot?

Igen, a pedagóguskar csupán partneri megállapodást köt(het) azokkal az intézményekkel, amelyeknek nem az állam vagy az önkormányzat a fenntartója.

Hogyan működik majd?

Minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat. A testület véleményezheti majd a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, javaslatot tehet. Ehhez tizenhat szakmai tagozatot hoznak létre.

Kik döntenek majd ezekről a dolgokról?

A kar legfontosabb döntéshozó szerve, a választmány. Április 16-ig a www.nemzetipedkar.hu honlapon keresztül jelölhetnek kollégákat a tanárok. A jelöltek ajánlásait április végéig gyűjtik össze, az elegendő ajánlással rendelkező jelöltek listáját közzéteszik a honlapon. A kar tagjai (vagyis minden pedagógus) május közepén választókerületenként szavazhatnak rájuk.

A tervek szerint május végére minden megválasztott jelölt megkapja a megbízólevelét, az oktatásért felelős miniszter pedig június 14-re összehívhatja az országos küldöttgyűlést. Itt a küldöttek megválasztják a kilenctagú elnökséget (az elnököt, az elnökhelyettest és a hét elnökségi tagot). Az országos küldöttgyűlés megalakulását követő három hónapon belül összehívják a területi küldöttgyűléseket is, amelyeken megválasztják a területi elnökséget. A tizenhat szakmai tagozat is ebben az időben alakul meg.

Nem úgy volt, hogy Hoffmann Rózsa lesz az elnök?

Sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy a pedagóguskar vezetését bízzák majd Hoffmann Rózsára, de az is lehet, hogy a parlament oktatási bizottságának elnöke lesz. Egy dolog biztos: államtitkárként nem folytatja.

Arról, hogy mi vár a pedagógusokra 2014-ben, itt olvashattok, a pedagóguskarról szóló cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.