Majdnem öt ponttal javítottak a 2013-as középiskolai felvételi összesített eredményein az idén írásbeliző nyolcadikosok: míg tavaly átlagosan 49,1 pontot szereztek meg a maximális százból, addig a januári központi felvételi vizsgán 54 százalékos volt az átlageredmény. Bár magyarból és matematikából is jobbak a pontszámok, még mindig a számolás megy nehezebben: előbbi tárgy átlageredménye 33,3, utóbbié 20,7 százalék.

A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők viszont rontottak az eredményeken. A hatosztályos gimnáziumok felvételizői matematikából valamivel több pontot szereztek, mint az egy évvel korábban vizsgázók, nyelvtanból azonban majdnem kilenccel alacsonyabb az átlagpontszám, mint 2013-ban. A negyedikes általános iskolásoknak ezzel ellentétben a matek ment nehezebben, ebből a tárgyból mindössze 29,2 pontot szereztek.

A tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek, a tanulóknak többek között szöveges és logikai feladatokat kell megoldaniuk, szövegeket, közmondásokat kell értelmezniük és írniuk.

Forrás: Oktatási Hivatal

Matek: volt húzós feladat

A matekteszt eredménye alighanem a tanárokat is meglepte, a nyolcadikosok ugyanis az idén olyan feladatot is kaptak, amellyel még egy középiskolásnak is meggyűlt volna a baja.

„Az utolsó példában még azokat is érhették kellemetlen meglepetések, akik szisztematikusan készültek a felvételire” – mondta az eduline-nak korábban Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a rendelkezésre álló idő alatt a matektagozatra jelentkezők közül is csak a legjobbak tudták megoldani a feladatot. A 45 perc egyébként is kevés volt a példák számához képest, így nagyon feszített tempóban, profi módon kellett dolgozni ahhoz, hogy a fokozatosan nehezülő feladatokkal időre elkészüljenek.

Nyelvtan: átlagos nehézségű volt

A magyarteszt viszont átlagos nehézségű volt, legalábbis az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint. "Sokrétű és érdekes volt, a diákok elegendő időt kaptak a feladatok megoldására" - mondta Eszes Valéria, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a feladatsor gyenge pontja, hogy azok a nyolcadikosok, akik az ország erősebb gimnáziumaiba jelentkeztek, szinte azonos eredménnyel oldják meg, így ezek a tesztek a valódi szűrésre kevéssé alkalmasak.

Már mindenki tudja, hány pontot szerzett az írásbelin

A gimnáziumok és szakközépiskolák február 6-ig értesítették a szülőket, a diákokat és az általános iskolákat a központi írásbelin szerzett pontszámról. A jelentkezőknek nyolc munkanapjuk volt arra, hogy megnézzék a dolgozatokat, és a javítási hibákat is ekkor jelezhették az oktatási intézményeknek, amelyek három napon belül bírálták el a panaszokat, a problémás esetekről pedig az Oktatási Hivatalt értesítették.

Azok a középiskolák, amelyek nemcsak az írásbeli, hanem a szóbeli vizsgát is kötelezővé tették, március 7-ig tarthatnak meghallgatásokat. Az általános iskolai jegyek, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredménye alapján állítják össze a jelentkezők felvételi jegyzékét, ebből a legtöbb negyedikes, hatodikos és nyolcadikos már láthatja, van-e esélye bekerülni a kiválasztott intézménybe.

Ha az eredmények alapján változtatnának a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjén, március 17-én és 18-án még megtehetik, a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést április 25-ig kapják meg.