Egy gyermek iskolakezdésére a szülők többsége 20 ezer forintnál többet költ a Regio Játékkereskedelmi Kft. friss kutatása szerint.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint az alapvető iskolai eszközökre a válaszadók egyharmada 10-15 ezer forintot, egynegyede 15-20 ezer forintot, és szintén ennyien 20-30 ezer forintot költenek egy gyermek esetében.
A füzetet, tolltartót, írószereket a szülők kétharmada személyesen választja ki, egyharmada az áruházi és online vásárlást kombinálja. A tanszerek kiválasztásánál a tartósság a legfontosabb szempont. Az alapvető eszközökön felül az iskolatáska az egyik legnagyobb tétel, viszont az általános iskolába járó gyerekek 23 százaléka nem kap új iskolatáskát az idén.
Az alsó és a felső tagozaton is az 5-10 ezer forintos táska vásárlása a legjellemzőbb, a szülők 28, illetve 33 százaléka dönt így, 25-25 százalékuk 10-15 ezer forintot költ erre, drágább iskolatáskát csak minden ötödik gyerek kap.
Az iskolakezdés költségeibe a megkérdezett családok egyötödénél száll be a munkaadó pénzbeli támogatással, ezért tízből kilenc szülő tudatosan készül a nyári hónapokban anyagilag arra, hogy minden felszerelést hiánytalanul be tudjon szerezni szeptember elsejéig.
A kezdeti kiadásokat csökkenti, hogy a felmenő rendszer alapján az általános iskolások ingyen kapják a tankönyveket. A felmérés szerint ez tízből hat esetben valósul meg maradéktalanul, ahol nincs díjmentes könyvosztás, ott jellemzően további 7-15 ezer forinttal számolnak a szülők.
Az adatok a Regio saját értékesítési adatain, valamint egy július 17-24. között elvégzett online kutatáson alapulnak, amelynek során 1658, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg.
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
