A legtöbb helyen június 12-én, pénteken megtartják a ballagást, van azonban néhány intézmény, ahol szombatra időzítették a nyolcadikosok búcsúztatását.

Az első ballagást Selmecbányán tartották az 1870-es években - az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a "Ballag már a vén diák..." című dallal búcsúztak az iskolától. A 19. századi "flashmob" annyira jól sikerült, hogy hamarosan más iskolák is átvették - igaz, az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az "Elmegyek, elmegyek..." kezdetű népdalt énekelte.

Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt - olyannyira, hogy már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik.

A ballagás legfontosabb jelképe a tarisznya, amelybe pogácsát, földet, pénzérmét és sót raknak. A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjatok ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen.