Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű...
Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű írott szövegen - ezt az eredményt mutatta a Tullio De Mauro, a római La Sapienza tudományegyetem nyelvészprofesszora, volt oktatási miniszter által végzett vizsgálat.
Az "alig olvasó" olaszok öt százaléka teljes analfabéta, se olvasni, se írni nem tud. További harminchárom százalék áll "az analfabetizmus küszöbén". Az olaszoknak csak húsz százaléka "mozog jól a hétköznapi társadalmi élet írott és olvasott nyelvében" - szólt De Maurónak az olasz egység 150. évfordulója alkalmából készített vizsgálata. A területi egység sajnos nem vezetett nyelvi fejlődéshez és az írástudás erősödéséhez - emelte ki a tudós olasz sajtóbeszámolók szerint.
De Mauro felmérését az Istat központi statisztikai hivatal is alátámasztotta. Az Istat tavalyi adatai szerint a 6 évestől számított olaszok negyvenöt százalékát teszik ki azok, akik évente legalább egy könyvet olvasnak el. Ez huszonöt millió olasznak felel meg. A legtöbbet a 11-14 éves közöttiek olvasnak (64,7 százalék), utána egyre kevesebbet: a harmincöt év felettieknek csak fele olvas évente legalább egy könyvet.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
