szerző:
Nagy Barnabás

Az állam egyre nagyobb teret ad át az oktatásban az egyházi intézményeknek, melyek főleg a szegényebb országrészekben vállalnak iskolafenntartási feladatokat. Ezek az intézmények azonban főleg a tehetősebb diákokat válogatják ki, a hátrányos helyzetű tanulókkal nagyobb arányban foglalkozó alapítványi iskolák száma pedig 2010-től folyamatosan zuhan.

©

A Tárki idén is kiadta a Társadalmi Riport című tanulmánykötetét, melyben az oktatásnak is szenteltek egy fejezetet. Az anyag arra koncentrál, hogyan változott az egyházi- és alapítványi intézmények szerepe a hazai közoktatásban. A vizsgálat során egészen egyértelmű tendenciákat sikerült kimutatni.

Míg 2001 és 2010 között nagyjából egyenlő mértékben gyarapodott a magániskolák és az egyházi intézmények száma, addig 2010-ben minden addigi folyamat a feje tetejére állt. Az alapítványi fenntartású sulik száma 2010 és 2014 között 20 százalékkal csökkent, míg az egyházi iskolák száma 68 százalékkal nőtt. Ennek hatására 2014-re csaknem kétszer annyi egyházi intézmény működött, mint alapítványi (436-268).

Ezzel párhuzamosan az egyházi iskolákban tanuló diákok aránya is nőtt, 2001 és 2014 között 4,9 százalékról 13,8 százalékra. Az általános iskolai diákok 13 százaléka jár egyházi iskolába, gimnáziumban pedig már több mint a diákok ötöde ilyen intézmény tanulója. Az egyházi fenntartásnak a legnagyobb szerep mégis az elitoktatásban jut: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba járók 36 százaléka ilyen intézményben tanul.

Földrajzi különsbégeket is kimutatott a tanulmány. Míg Budapesten az országos átlagnál jóval magasabb az alapítványi iskolák aránya, az egyházi intézmények főleg a kistelepüléseken jutnak egyre nagyobb szerephez. Ahogy a szerzők fogalmaznak: az, hogy az egyházi iskolák aránya jelentősen megnőtt a falvakban és a kisebb városokban, azzal járt, hogy egyre több olyan település van, ahol csak egyházi iskola működik, állami iskola nem. 2014-ben az általános iskoláskorú népesség 3%-a lakott ilyen településen.

Az egyház szerepe főleg a szegényebb régiókban jelentős. Az általános iskolai oktatást tekintve a dél-alföldi, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban közel 20 százalékos a részarányuk. A gimnáziumi oktatást tekintve pedig a 30 szézalékot is elérte ez a szám. Bár igaz, hogy ugyanilyen mértékű az egyház gimnáziumi oktatásban betöltött szerepe a tehetős országrésznek tekinthető nyugat-dunántúli régióban is.

Bár az egyházi iskolák a szegényebb országrészekben, és főleg a kistelepüléseken tudták növelni a befolyásukat, a hátrányos helyzetű tanulók aránya mit sem változott a 2010 előtti időszakhoz képest ezekben az iskolákban - jegyzi meg a tanulmány. Tehát az egyházi iskolák a szegényebb országrészekben is inkább a tehetősebb diákokat fogadják. A csökkenő számú magániskolákban azonban az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben tanulnak hátrányos helyzetű gyerekek a vizsgált időszakban.

Ez utóbbi adatok azért is fontosak, mert idén tavasszal az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az iskolai szegregáció növekedése miatt. Bár a - főleg roma és nem roma - elkülönítésnek több módszere ismert, a körzetben lakó gyerekek felvételére nem kötelezett egyházi intézmények növekedése is elősegítheti a folyamatot. Ezt Beer Miklós váci püspök is elmondta nemrég.

Ahol az egyház menti meg az iskolát
Nem minden esetben okoz szegregációt az egyház jelenléte a kistelepülések oktatásában. Nemrég a Máltai Szeretszolgálat átvette az ország két nagyon szegény településének oktatását, miután az állam Tiszabőn és Tiszaburán is kudarcot vallott. Ott egész pozitív folyamatok indultak meg a szinte teljes mértékben cigány tanulókból álló sulikban, amiről bővebben itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!