A diákok 20 százaléka legalább heti gyakorisággal tapasztal bántalmazó tanári viselkedést vagy durva, megalázó pedagógusi szóhasználatot az iskolában, de a tanárok a kortárs zaklatás gyakoriságát is alábecsülik - idézi egy iskolai erőszakról készült reprezentatív felmérés eredményét keddi cikkében a Magyar Nemzet.
Buda Mariann, a Debreceni Egyetem neveléstudományi intézet oktatója által az iskolai agresszióról készített tanulmányából kiderül továbbá az is, hogy a tanulók erőteljesebb büntető magatartást várnak el tanáraiktól, mert azok leginkább a társas verbális bántalmazás felett hunynak szemet.
Az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) jóvoltából készült, háromezer általános iskolai tanuló megkérdezésén alapuló felmérés szerint jelentősen alábecsülik a tanárok az iskolai erőszak gyakoriságát, miközben a diákok egyötöde úgy véli, hogy maguk a tanárok is rendszeresen lépnek fel bántalmazóan. A diákok mindemellett a virtuális térben elkövetett bántalmazást és a tulajdon elvételét komolyabb gondnak tekintik, mint például a kirekesztést - írta a Magyar Nemzet.
A lap szerint a felmérés rámutatott arra is, hogy bár a zaklatók szociális háttere nagyon változatos, egy adott közösség normái, konfliktuskezelési képessége és szociális intelligenciája befolyásolja a zaklatást, így például a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, amelyekbe többnyire a legjobb képességű és szociálisan legkedvezőbb helyzetű diákok járnak, alacsonyabb az áldozatok száma, mint a "hagyományos" általános iskolák megfelelő évfolyamain.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
