A diákok 20 százaléka legalább heti gyakorisággal tapasztal bántalmazó tanári viselkedést vagy durva, megalázó pedagógusi szóhasználatot az iskolában, de a tanárok a kortárs zaklatás gyakoriságát is alábecsülik - idézi egy iskolai erőszakról készült reprezentatív felmérés eredményét keddi cikkében a Magyar Nemzet.
Buda Mariann, a Debreceni Egyetem neveléstudományi intézet oktatója által az iskolai agresszióról készített tanulmányából kiderül továbbá az is, hogy a tanulók erőteljesebb büntető magatartást várnak el tanáraiktól, mert azok leginkább a társas verbális bántalmazás felett hunynak szemet.
Az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) jóvoltából készült, háromezer általános iskolai tanuló megkérdezésén alapuló felmérés szerint jelentősen alábecsülik a tanárok az iskolai erőszak gyakoriságát, miközben a diákok egyötöde úgy véli, hogy maguk a tanárok is rendszeresen lépnek fel bántalmazóan. A diákok mindemellett a virtuális térben elkövetett bántalmazást és a tulajdon elvételét komolyabb gondnak tekintik, mint például a kirekesztést - írta a Magyar Nemzet.
A lap szerint a felmérés rámutatott arra is, hogy bár a zaklatók szociális háttere nagyon változatos, egy adott közösség normái, konfliktuskezelési képessége és szociális intelligenciája befolyásolja a zaklatást, így például a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, amelyekbe többnyire a legjobb képességű és szociálisan legkedvezőbb helyzetű diákok járnak, alacsonyabb az áldozatok száma, mint a "hagyományos" általános iskolák megfelelő évfolyamain.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
