szerző:
Eduline

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet.

"Az óvoda és az iskola közötti szakadékon részben a kormány hozta létre a rugalmatlan, 6 éves korban kötelező beiskolázással. A szakadék szűkítése nem igényel új évfolyamot, ahhoz fel kell szabadítani az alsó tagozatot a központi tantervi nyomás alól" - mondta Radó.
Megjegyezte, hogy "az általános iskola elejére biggyesztett egy évet honnan akarja elvenni a kormány. Ennek alapján úgy tűnik, mintha a világon mindenhol 12 éves közoktatás idejét 13 tanévre kívánja meghosszabbítani. Ennek a költségei irtózatosan nagyok, az ettől várható eredmények nem állnak arányban a költségekkel. Egy iskolaszerkezeti beavatkozás és az általa kikényszerített tantervi reform önmagában nem produkál komoly minőség és eredményesség javulást, ehhez a rendszer minden elemének gyökeres újragondolására van szükség."
Radó szerint nyoma sincs az igazi reform szándékának. Az általános iskolai képzés elé rakott plusz év önmagában nem mérsékli a magyar közoktatás igazán fontos problémáit, mint például az Európában példátlan szegregáció és szelektivitás.
Megjegyezte még, hogy "[a] kilenc évfolyamos iskola bevezetése anélkül, hogy komolyan mérlegelnék annak egyszeri és tartós költségeit, az irányító intézményeknek az átmenet során felmerülő ezernyi probléma menedzselésére való képességét, a beavatkozás hatását a pedagógusok végzettségi struktúrára és létszámokra, az iskolaszerkezet többi elemére, a tanulási pályák alakulására és sok más dologra a vágyvezérelt pedagógiai gondolkodás klasszikus példája."
A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.