szerző:
Eduline

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már a 7. osztályosoknál szeretne képet kapni arról, hogy milyen pályaválasztás előtt állnak a diákok, illetve annak minden körülményéről. Mint kiderült, bár többen szeretnének magasabbra jutni, mint szüleik, mégis az ő helyzetük a meghatározó. Akinek munkás szülei vannak, nagy eséllyel ő is egy üzemben köt ki. A hiányszakmák azonban az informatika kivételével nem a legnépszerűbbek.

A 9152 hetedik osztályos tanulók körében végzett felmérést immár harmadik alkalommal a közoktatásra az utóbbi években különösen nagy befolyással rendelkező Parragh László által vezetett MKIK.

A kutatás szerint a diákok 91 százaléka már foglalkozott a pályaválasztással, 86 százalékban az interneten tájékozódtak. Bizonyára hasznos lett volna számukra, ha megtalálhatóak a Nemzeti Pályaorientációs Portálon a különböző szakmákat bemutató filmek, de az oldal számos eleme nem működik. Árulkodó adat, hogy a diákok mindössze negyede (24 százalék) találkozott pályaorientációval az iskolájában. A diákok 70 százaléka a szülőknél is tájékozódik a pályaválasztásról.

A tervezett végzettségben magasan vezet a diplomára hajtó diákok aránya, míg összesen 31 százalék szeretne szakmáig eljutni (többen érettségivel), a többiek pusztán középiskolai érettségire hajtanak.

©

A jövőbeli foglalkozások tekintetében az állatgondozás (32 százalék), a szakácsmesterség (29 százalék) és a számítógépes munka (28 százalék) a legnépszerűbb a diákok körében - írja a kutatás. A választás során 2-4 hasonló állás kerül szóba. A hvg.hu megbízásából közelmúltban készült kutatás szerint a következő területeken okoz rövid- és középtávon is gondot a szakemberek pótlása. A listából egyedül az informatika felé nyitnának nagy számban is a diákok.

A diákok 19 százaléka szerelne gépeket, 16 százalék tervezne épületeket vagy gépeket, ugyancsak ennyien választanák a kereskedelmet. 10 százalék dolgozna fémekkel, 8 készítene bútorokat. Fontos megjegyezni, hogy egyszerre több választási lehetőséget is megjelölhettek, így nem valószínű, hogy a majdnem minden ötödik diákból gépszerelő lesz - részben beteljesítve Parragh László MKIK-elnök álmát.

A további érdeklődési körök: járműveket vezetne (25%), pék vagy cukrász lenne (21%), irodai munkát végezne (20%), médiában dolgozna (19%), a szépségiparban dolgozna (19%), pénzügyekkel, gazdasággal foglalkozna (18%), gyerekeket nevelne és tanítana (17%), művészettel foglalkozna (16%). Lakásokat, házakat építene (13%), mások személyes problémáiban segítene (13%), kutatói tudományos pályára vágyna (13%), növényeket termesztene (11%). Legkisebb arányban azok vannak, akik betegegeket gyógyítanának (10%) vagy ápolnának (8%).

Milyen szakmát érdemes tanulni, ha biztos állást szeretnétek?

A hiányszakmák legfrissebb listája. Ha nem vettek fel egyetemre/főiskolára, vagy egyszerűen csak úgy döntöttetek, hogy inkább kitanulnátok egy szakmát, akkor érdemes azok közül válogatni, melyek hivatalosan hiányszakmának minősülnek. Erről redszeresen kiad egy frissített listát a Nemzetgazdasági Minisztérium, a hiányszakmák pedig megyénként eltérőek lehetnek.

A szülők szerepe meghatározó

A szülők leginkább azt tanácsolják a diákoknak (53 százalék), hogy számára tetsző szakmát válasszon. 40 százaléknak azt tanácsolták, hogy jól fizető állást találjon, illetve hasonló arányban mondták, hogy érettségit és szakmát szerezzen a gyerekük. Azonban az is fontos, hogy kinek milyen végzettségűek a szülei. A szakmával, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező szülők arra ösztönzik leginkább gyereküket, hogy inkább szakmát szerezzenek először. Összesen 28 százalékuknak azt tanácsolják a szülei, hogy szerezzen diplomát, 26 százaléknak pedig azt javasolták, hogy tanuljon szakmát.

A MKIK adatait árnyalja, hogy csak az apa iskolai végzettségét emelték ki a kutatásban.

©

A kutatásból kiderül, hogy mennyire más a diplomás végzettségű szülők gyerekeinek helyzete:

  • ők törekednek a legnagyobb mértékben a diploma megszerzésére;
  • legfogékonyabbak a kreatív és művészi munkák iránt;
  • legjobban törekednek társaikhoz képest a minőségi szabadidő eltöltésére;
  • törekednek a legnagyobb önállóságra a szüleiktől (önmegvalósítás);
  • a szellemi foglalkozásra vágyók közül nekik a legnagyobb az arányuk.
  • a szülők 7 százaléka szeretné, hogy apjuk foglalkozását válassza a gyerek

Az alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők a gyerekeinek máshol van a mérce:

  • a 8 általánost végzett apák 50 százaléka tanácsolt, hogy tanuljon szakmát a gyereke (a diplomás szülőknél 11 százalék)
  • 10 százalékuknak tanácsolták, hogy szerezzen diplomát (diplomás szülőknél 57 százalék)
  • a szülők 4 százaléka szeretné, hogy apjuk foglalkozását válassza a gyerek

Érzékelhetően a lemaradottabb régiókban tanácsolják leginkább a szülők, hogy szakmát szerezzen a gyerekük: Nógrádban 39, Csongrádban 36, Békésben 31, Hajdú-Biharban 32, Borsodban 26 százalék. Ezzel szemben a fejlettebb Budapesten 16, valamint  Győr-Moson-Sopronban mindössze 14 százalékban adtak ilyen tanácsot a gyerekeknek szüleik.

Brutális munkaerőhiány: ezekre a pályakezdőkre vadásznak a cégek

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban - írta a hétfői Világgazdaság Horváth Ádámot, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatóját idézve. A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta.