Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben.
Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el. Nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és harmincegy állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.
Palkovics László oktatási államtitkár az eredményeket értékelve többek között kiemelte, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer.
Látszódnak a pedagóguséletpálya-modell eredményei is, és az is kiderült, hogy negyedik osztályban az iskola képes bizonyos hátrányokat kompenzálni - hangzott el.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2015-ös döntése a kötelező óvodába járásról egyértelműen pozitív eredményekkel járt. Megjegyezte, hogy a tanítók motiváltsága megfelel a nemzetközi átlagnak, az elégedettségi mutató meg is haladja azt
Az eredmények javulása azzal is magyarázható, hogy ez a fajta képesség kevéssé függ a tanterv tartalmától és sokkal inkább a pedagógusok módszertani ismeretétől, gyakorlatától és az iskolai környezet alakulásától - közölte Palkovics László.
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.