A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a nemzeti köznevelési törvény tervezetének újragondolását szorgalmazza - mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Utalt arra, hogy többször felajánlották ebben a közreműködésüket a szaktárcának, de visszautasították őket. Semmi nem indokolja, hogy ezt a törvénytervezetet a kormánypárti kétharmados többséggel "átverjék a parlamenten". A jogszabály bevezetése pedig 700 milliárd forinttal terhelné meg jövő évi költségvetést, amire nincs meg a fedezet - jelentette ki Galló Istvánné a Ködbe vesző jövő címmel rendezett oktatási fórum előtt.

A szakszervezet továbbra is azt javasolja, vonják vissza a jogszabálytervezetet, mert meggyőződésük, hogy "a közoktatás rendszerének ez a gyökeres átalakítása nem nyújt megoldást a rendszer valós problémáira, sőt további problémákat fog generálni"  - mondta az elnök, aki szerint a tervezet olyan súlyos szakmai hibákat tartalmaz, hogy ha módosítás nélkül fogadnák el, akkor a közoktatás rendszere működésképtelenné válna.

Továbbra is "súlyosan elhibázott" lépésnek tartják a közoktatás államosítását, az állam intézményfenntartó szerepét ugyanakkor néhány intézménytípus, illetve önkormányzat esetében támogatni tudják. Nem értenek egyet a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentésével, a szakképzés tervezett átalakítása pedig "nagyon rossz irány" -  - tette hozzá.

A pedagógusok fizetésének rendezése "nem tűr halasztást", a pedagógusok munkájának tervezett minősítésrendszerét azonban nem tudják elfogadni - fogalmazott Galló Istvánné. Annak a meggyőződésének hangot adva, hogy "a pedagógusok munkaterheit nem szabad tovább növelni". Az oktató-nevelő munka minőségének javítása pedig véleménye szerint nem a szakfelügyeleti rendszer bevezetésével, a pedagógusok szigorú ellenőrzésével valósul meg, hanem a munkafeltételek javításával.

A szakszervezet a november 22-re eső magyar közoktatás napja alkalmához kapcsolódóan rendez a fővárosban Ködbe vesző jövő címmel oktatási fórumot. Az eseményen előadást tart Kolláth György alkotmányjogász, Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke és Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja is.