Nem is kellett volna eltüntetni a sót az iskolai menzáról?

Megkezdték az iskolai menzák ellenőrzését. A cél nem a büntetés, hanem a hibák kijavítása, hogy a diákok átszokjanak az egészséges étkezésre. Az élelmezési vezető szerint nem kellett volna a sót sem kivonni egyik napról a másikra, azt fokozatosan is lehetett volna csökkenteni.

  • Eduline
Fazekas István

Tiszadadán kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a közétkeztetési rendelet betartásának ellenőrzését szeptember végén – tudta meg a Magyar Nemzet. A helyi önkormányzat élelmezési vezetőjének véleménye szerint több menzának azért akadhat problémája a rendelet betartásával, mert félreértelmezi azt. A sokak által sérelmezett sóhasználat drasztikus csökkentését például nem egyik pillanatról a másikra kell bevezetni, annak fokozatos elvonására is lehetőséget ad a rendelet.  A tanárok kiabálással próbálják megszerettetni a reformmenzát

Arról már az Eduline is írt, hogy rendeletben szabályozzák a menzákon és a kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait. A diákok tetszését ugyanakkor nem nagyon nyerték meg az új ízek. Erről bővebben itt olvashattok.

„Hiába kötelező szeptembertől a rendelet betartása, a hatóságoknak sosem volt elsődleges céljuk a büntetés” – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Ha valamilyen hiányosságot találnak, először nem büntetnek, csak végzést, illetve határozatot adnak ki, amelyben megjelölik azt a határidőt, ameddig a hiányosságot meg kell szüntetni. Ha azonban a hibát az utóellenőrzés idejére sem orvosolják, bírságot szabhatnak ki.

Szigorúbban járhat azonban el az egészségügyi hatóság, ha hiányzik az ételek allergén összetevőinek feltüntetése, tiltott élelmiszereket használnak fel – például leveskockából készült leves, energiaital –, továbbá az is, ha nem biztosítanak diétás étkeztetést annak, akinek erről a szakorvos igazolást adott ki.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.