Horváth Péter a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: az átalakítások iránya szerinte jó, az életpályamodell, a tanári portfólió ügyében, illetve a fenntartórendszerrel  kapcsolatban azonban vannak problémák, amelyek minden intézménytípusban, minden pedagógust foglalkoztatnak.

Jó, hogy az életpályamodell a minimálbérhez köti az illetményalapot, azonban a munka minőségét, a tanított órák mennyiségét és a kollégák képzettségét, így például a több diplomát nem honorálja, pedig a bértáblának árnyalnia kell két azonos életkorú pedagógus teljesítményének különbségét, máskülönben bérfeszültség lesz - mutatott rá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A pedagóguskar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A tanárokat érintő legfontosabb változásokról itt olvashattok.

A kötelező órák számát 22-26 között határozták meg, problémákat szül azonban, hogy az egyik pedagógus ugyanazért a pénzért néggyel kevesebb órát tart hetente, mint a másik. Ebben a kérdésben szeretnének mielőbb változásokat elérni - mondta.

A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlórapénz csak nagyon erős leterhelés mellett jár. Az iskolák működtetéséről szólva kifejtette: az állami fenntartásért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) egy óriási szervezet jött létre, ami ilyen erős központosítással nehezen működik.

Az iskolák működtetéséről szólva kifejtette: az állami fenntartásért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) egy óriási szervezet jött létre, ami ilyen erős központosítással nehezen működik.

Hozzáfűzte, már az első évben tettek lépéseket annak érdekében, hogy a legfelsőbb szintről lejjebb kerüljenek bizonyos feladatkörök, de a tankerületeknek, főleg a megyei központoknak még több önállóságot kell adni. Az intézményvezetőktől munkáltatói jellegű jogköröket vettek el, emiatt apró ügyeket sem tudtak házon belül megoldani az iskolák.

Ez a probléma szerinte részben enyhült már, de még mindig van mit tenni. Mind a költségvetési jellegű, mind a működéshez kapcsolódó dolgokban nagyobb önállóságot kaphatnának a tankerületek - vélekedett.

A tankönyvkiadás államosítása kapcsán elmondta, voltak olyan kollégái, akiknek az idén úgy kellett tankönyvet választaniuk, hogy nem tudták elolvasni az egészet, mert még csak mintafejezetek voltak készen.

Hozzátette, jelenthet gondot az is, hogy ahol tavaly elindítottak egy olyan tankönyvcsaládot felmenő rendszerben, amelynek a folytatása a következő tanévtől mégsem jelenhet meg, ott más gondolatmenetű, módszertanú kiadványra kell áttérni. Mivel az NPK delegál egy tagot a Nemzeti Tankönyvtanácsba, a kar tagjainak véleménye, valamint a közösen kialakított koncepció érvényre fog jutni - hangsúlyozta.

Az NPK elnöke arról is beszélt, hogy a tanári kafetéria ügyében a kar támogatja a szakszervezetek küzdelmét. A kar megyei szervezeteinek szeptember 20-ig kell felállniuk, az érdemi munka azután kezdődik - ismertette Horváth Péter.