A fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak legyen kötelező megtanulnia, és a tanároknak a diákok erkölcsi...
A fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak legyen kötelező megtanulnia, és a tanároknak a diákok erkölcsi nevelése mellett a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell - ezt támogatja az összes megkérdezett több mint kétharmada a Nemzeti alaptantervről a kormányzat számára készült közvélemény-kutatás szerint.
Az MTI birtokába került 1000 fős, a felnőtt magyar társadalmat nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló közvélemény-kutatás azt tartalmazza, hogy a magyarok négyötöde szerint a nevelési-oktatási intézményeknek nem kizárólag hasznos ismeretek oktatása (4 százalék), vagy a felnőtt életre nevelés a feladata (12 százalék), az elvárás: mindkét cél teljesülése (83 százalék).
A felnőtt magyarok 96 százaléka egyetért azzal, hogy minden diáknak kötelező megtanulni a fontosabb tárgyak alapismereteit, közülük is 79 százalék válaszolta azt, hogy teljes mértékben egyetért az elképzeléssel.
A férfiak 78 százaléka teljes mértékben egyetért az előző állítással és további 19 százalékuk inkább egyetért vele, míg a nők 81 százaléka teljes mértékben és 17 százaléka inkább egyetért vele.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a közoktatásban az elmúlt években közvetlen tapasztalatot szerző 18-29 évesek nagyobb arányban támasztják az oktatási intézményekkel szemben a felnőtt életre nevelést (19 százalék), mint a hatvan évnél idősebbek (5 százalék). A felmérés szerint a nők 85 százaléka értékeli úgy, hogy az iskola feladata mind a felnőtt életre nevelés, mind pedig a hasznos ismeretek oktatása, míg ugyanígy a férfiak 80 százaléka gondolkodik.
Az életkor növekedésével csökken azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az iskola feladata kizárólag a felnőtt életre nevelés, a 18-29 évesek 19 százaléka, míg a 60 év felettiek 5 százaléka válaszolt így.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
