Megilleti az oktatáshoz való jog a hazánkba érkező menekült gyermekeket is, ezért az őszi tanévkezdéskor gondoskodni kell a tanköteles korúak beiskolázásáról – tudta meg a Magyar Nemzet egy gyermekjogi szakértőtől. Azt még nem tudni, az állami iskolarendszer képes lesz-e fogadni a bevándorló gyerekeket.
Nem tudni, mi lesz tanévkezdéskor a sok ezer, Magyarországra érkező bevándorló gyerekével, a Magyar Nemzet információi szerint ugyanis a tanköteles korú migránsokat be kellene iskolázni.
Lux Ágnes, az UNICEF gyerekjogi szakértője azt mondta, a befogadó ország gyermekeihez hasonlóan a menekült gyerekeket is megilleti az oktatáshoz való jog, és az ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint biztosítani kell számukra az alapvető szolgáltatásokat. Ismeretes, a köznevelési törvény előírásai szerint 6 és 16 éves kor között minden gyermek köteles az intézményes nevelésben-oktatásban részt venni.
Lux Ágnes szerint van néhány iskola, ahol fel vannak készülve a menekült gyerekek oktatására – a fővárosi Than Károly Ökoiskola például évek óta fogad migránsokat –, de az idei tanév a korábbiaknál sokkal nagyobb kihívást jelent majd.
Az adatok szerint tavaly 700 gyermekről kellett gondoskodni, 2015 első hat hónapjában viszont már csaknem négyezer, kísérő nélküli menekült gyermek érkezett hazánkba, és a létszám folyamatosan emelkedik.
”Külön nehézséget okoz, hogy traumatizált, azaz plusz lelki terheket viselő gyermekekről van szó, ezért nem lehet őket ugyanúgy kezelni, mint a többieket, ráadásul magyarul sem tudnak, tehát a nyelvet is oktatni kell nekik” – magyarázta a gyerekjogi szakértő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
