Még az interjú elején tisztázzuk. Ön oktatásiminiszter-jelölt?

Botka László felkérése arról szólt, hogy oktatási ügyekben koordináljam és irányítsam az MSZP munkáját, segítsem az ő miniszterelnök-jelölti tevékenységét. Hogy a választások után mi lesz, arról annak fényében lehet beszélni, hogy mi lesz a választások eredménye.

Botka László örökzöld témával indította a tanévet. Azt ígérte, ha kormányra kerülnek, az első diploma mindenki számára ingyenes lesz, „a kormány legfeljebb az osztatlan képzéseknél tartja meg a keretszámokat”. Ez egy kicsit zavaros. Miért kellene bármilyen finanszírozási vonalat húzni az alap- és az osztatlan képzések közé?

Az alapkérdés az állam szerepvállalása az oktatásügyben. Úgy látom, hogy ahol felesleges, ott most jelen van, ahol meg szükség van rá, onnan kivonul. Tévedés, ha az állam az intézményeket kézivezérléssel akarja irányítani, és szükséges, hogy más területen, így a képzés feltételei vagy a hallgatói lehetőségek ügyében erőteljesebb szerepet játsszon. Az első diploma ma olyan fontossággal bír, mint 60-70 éve az érettségi. Az államnak érzékelnie kell a változást. Azt javaslom, lépjünk egyet. Ezért született az a döntésünk, hogy az első diploma megszerzését ingyenessé tesszük. Nincs és nem lesz megkülönböztetés, a szakmai részleteket időben egyeztetjük.

Mit jelent az, hogy mindenki számára ingyenes lesz? Belépő feltételek azért lennének?

Nyilván, ez nem is kérdés. A feltételektől nem tekinthetünk el, sőt. De a „sőt”-be most ne lásson többet, mint a szakmával való megbeszélést, egyeztetést. Ne azt kérdezze, hogy milyen lesz a minimumponthatár, ezt ki kell dolgozni, ahogy azt is, milyen szabályok vonatkoznak majd az osztatlan szakokon tanulókra.

Bár jelenleg sok szakon olyan magasak a központi ponthatárok, hogy csak kevesen tudnak állami ösztöndíjas helyet szerezni, azért az általános szabály az, hogy egy hallgató 12 félévig tanulhat ingyen. Ez elég egy alapszakra és egy mesterszakra. Ennél többet vagy kevesebbet ígérnek?

A szakmai és a politikai állítás az alapdiplomára vonatkozik. Arról van szó, hogy a felvételi pontrendszerét az első diploma ingyenességével és egy olyan ösztöndíjrendszerrel kell kombinálni, ami több lehetőséget biztosít, mint a jelenlegi. Ha bekerültél az egyetemre, addig, amíg meg nem szerzed a diplomát, nem kell tandíjat, önköltséget, költségtérítést fizetned - mindegy, hogy hívjuk.  Emellett a tanulmányi ösztöndíjakra fordítható költségvetést 25-30 százalékkal bővítenénk, az ösztöndíjak ugyanis teljesen elvesztették az értéküket. Az állami szerepvállalás kiterjesztését teljesen máshogy képzeljük el, mint a mostani kormány, amely az egyetemi autonómiát csorbítja. Ma a rektor nem több egy díszes ruhába öltöztetett köszöntőmesternél, akinek valós jogköre nincs. Legyen világos, ez nem a rektorok hibája. A kormány a felelős ezért a helyzetért.

A 18 éveseket nem érdekli a kancellári rendszer. Arra kíváncsiak, kell-e fizetniük a MA- vagy MSc-képzésért. Jól értem, hogy az a koncepció, hogy olyan tanulmányi ösztöndíjakat ígérnek a mesterszakosoknak, amelyekből a jól teljesítők fedezni tudják majd a tandíjukat?

A jelenleginél lényegesen több költségvetési forrást szánunk erre. Ez nem alanyi jogon járna, hanem teljesítményhez kötnénk a mesterszakokon, a doktori képzésen, posztgraduális képzésen. 

Váltsunk az érettségire. Változtatna a kétszintű rendszeren?

A kétszintű érettségi rendszert nem bontanám meg, de sok mindenen változtatnék, megszüntetném azokat az álságos akadályokat, amelyeket a kormány az elmúlt két-három évben épített a rendszerbe. Rájöttek ugyanis, hogy ha a felsőoktatási hallgatói létszámot a kvótaszám megvágásával akarnák csökkenteni, abból újabb balhé lenne. Ezért olyan lépésekkel korlátozzák a továbbtanulási lehetőségeket, mint a gimnáziumi oktatás megnehezítése, a többcélú intézmények átalakítása, a szakgimnáziumi rendszer és a szakgimnáziumi érettségi kidolgozása.

Ezek közé sorolja a 2020-tól érvényes újabb felvételi feltételt is? Nyelvvizsga nélkül esély sem lesz a továbbtanulásra.

Ami nyelvoktatás terén folyik, az szenvedés és teljes sikertelenség. A nyelvtudásbeli hiányosságokat nem a felsőoktatásban, hanem a közoktatásban kell megoldani. Éppen ezért felmenő rendszerben be kell vezetni a kötelező érettségi tárgyak közé az angolt.

Miért? Idén májusban több mint 62 ezren érettségiztek angolból, vagyis a diákok túlnyomó többsége egyébként is ezt a nyelvet választja.

Ha egy adott idegen nyelvből kötelező érettségizni, emellett fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy választható érettségi tárgy lehessen továbbra is egy másik idegen nyelv, az plusz motivációt ad a nyelvtanuláshoz.

Az a kiválasztott egyetemi szaktól függ, hogy milyen szabadon választott tárgyból érettségizik valaki. Ha fizika szakra megy, a szabadon választott tárgya a fizika. Ha biológia szakra, akkor a biológia. Ráadásul most is lehet valamelyik idegen nyelv a szabadon választható tárgy.

De nagyon ritka, hogy valaki két idegen nyelvből érettségizik. Én azt mondom, hogy ha az angolt megszilárdítjuk kötelező érettségi tárgyként, és olyan státuszban lesz, mint a magyar, a matematika vagy a történelem, egy idő után többen úgy döntenek majd, hogy egy második nyelvből is érettségiznek. Azokat is megnyugtatnám, akik attól tartanak, hogy ezentúl mindenki csak angolul fog tanulni: azt szeretném, hogy a magyar fiatalok tudjanak angolul, és mellette motiváltak legyenek még egy idegen nyelv tanulására.

Ősszel felmérést készít a kormány, hogy megtudják, miért rossz az iskolai nyelvoktatás, több szakértő szerint ugyanis nem az óraszámokkal van baj.

Én meg azt látom, hogy a kormány nyelvoktatás terén 2010 óta csak pusztít, és még az 1998-2002 közötti Fidesz-kormánynál is rosszabb eredményeket produkál. 2010-ben kidobták például az ablakon az éppen beinduló nyelvi előkészítő osztályokat, nem szakmai okokból, hanem kimondottan politikai okokból. Hoztak helyette jobbat?  Nem. Kitalálják, hogy ősszel fel kell mérni a fiatalok nyelvtudását, amiről már három felmérés készült. Miközben aki csak megteheti, nyelviskolába küldi a gyerekét, ahol viszonylag gyorsan eljuttatják a középfokig.

Na de mi a különbség az iskolai és a nyelviskolai nyelvóra között? A csoportlétszám?

Azt mondják a nyelvoktatáshoz értők, hogy nem, és az esetek döntő hányadában nem is a tanárok felkészültségével van a baj. Számos középiskolai tanár dolgozik nyelviskolában, és nem valószínű, hogy délután jobban tudnak olaszul, mint délelőtt. A hozzáállás, a tananyag, a módszertan lehet a gond. A diák fejében az a premissza van, hogy a nyelvet úgyis a nyelviskolában fogja megtanulni apuka pénzéből.

És ezen hogyan változtatna?

Például az angolérettségi kötelezővé tétele motiváló lenne, mindenki tudná, hogy igen, neki ebből számot kell adnia.

Mi a véleménye arról az ismét előhozott kormányzati tervről, amely alapján a kistelepülési iskolákon nem működne felső tagozat, ötödiktől a diákok az iskolaközpontokban tanulhatnának?

És ezt legalább ugyanazok fogják megcsinálni, mint akik tüntetést szerveztek az oktatási minisztérium elé, amikor ugyanezt terveztük? Hiába töröltek el egy sor intézkedést 2010-ben, a régi problémák megmaradtak, a demográfiai helyzet, az iskolai infrastrukturális helyzet. Eltelt háromnegyed évtized, és most jönnek olyan tervekkel, amelyek leginkább arra hasonlítanak, amit mi előterjesztettünk annak idején, csak a miénk sokkal kidolgozottabb volt. De a mi rendszerünket kifejezetten politikai akaratból szétverték, és meghirdették a kistelepülési iskolák „megmentését”. Három-négy önkormányzat jelentkezett csak, az erre szánt pénz nagy részét meg visszafizették a kincstárba. Most meg itt állnak a terveikkel.

Többször kijelentette, hogy a Kliket megszüntetné. Azóta valamennyire decentralizálták a rendszert. Még mindig megszüntetné?

Az én felfogásom szerint iskolafenntartásra a legjobb közigazgatási egység Magyarországon a járás, annak van tradíciója, egy bevett irányítási forma, az irányító kellő közelségben van az iskolákhoz. A KLIK kudarcra volt ítélve, el is bukott, nem sajnálom, de a decentralizációs irányt helyesnek tartom. Igaz, a mostani szerkezetnek semmilyen hagyománya nincs a magyar  tanügyigazgatásban, de ez nem jelenti azt, hogy nem működhet. Ugyanakkor elmondtam, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt akarnák, visszaadnám az iskoláikat. Persze ehhez kell finanszírozás is, de a felelősség az önkormányzaté lenne. Van egy sereg olyan település ráadásul, ahol ma csak egyházi általános iskola van. Mi azt mondjuk, hogy ahol szervezett közoktatás folyik, ott legyen állami-önkormányzati intézmény. Nem azt mondom, hogy az egyházi szűnjön meg, de legyen választási lehetőség.

A pedagógusok életpályamodelljét megtartaná?

Arra a kérdésre, hogy kell-e egy kiszámítható jövőkép, aminek akár életpályamodell is lehet a neve, igen a válasz. De az legyen szakmailag kidolgozott, legyen hozzá megfelelő költségvetési forrás és garancia. A mostani életpályamodell ezek közül egyiknek sem felel meg, sem a politika, sem az érintettek nincsenek vele megelégedve. Akkor mire jó? 

Vagyis vége lenne a portfóliógyárnak?

Igen, azt a gyárat lelakatoljuk.

2010 óta jó pár államtitkár és helyettes államtitkár megfordult az oktatási államtitkárságon. Ki volt a kedvence?

Majdnem mindenkit ismertem korábbról, Hoffmann Rózsát is. Palkovics Lászlót nagy tudású, jó képességű embernek tartom, több nyelven beszél, az oktatást nemcsak egyetemi emberként ismeri, hanem a piacon is dolgozott, fejlesztési igazgatóként látta, hogy mi a helyzet. Úgy gondolom, most jobban szenved, mint amikor csak a felsőoktatás tartozott hozzá. Néha találkozunk egy-egy rendezvényen, kemény, de tisztességes vitapartnernek tekintem.

Nocsak, akár dolgozna is Palkoviccsal?

Nagyon rafkós kérdés, csak a megválaszolása nem szakmai, hanem politikai. Más értékeket képviselünk. Ez a  kormány mindent szabályozni akar KLIK-kel, kancellárokkal, egyebekkel. Én ezt soha nem fogom támogatni. A bemenetet és a kimenetet erőteljesebben szabályoznám, de nagyobb szabadságot, több lehetőséget adnék pedagógusnak, professzornak, egyetemnek. Ez a színvonalemelés útja.