Szeptembertől az első és az ötödik osztályban kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan, a többi általános iskolai évfolyamon felmenő rendszerben vezetik be az új tantárgyat. A tanulmányok értékelésének módját az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni, és azonosnak kell lennie a hittan-, illetve az erkölcstanórákon. Főszabály szerint ez osztályzatokkal történik, de az iskola dönthet úgy, hogy szöveges értékelést alkalmaz - írja a Hír24.

Vagyis ezekből a tantárgyakból meg is lehet majd bukni. A bizonyítványban és a többi tanügyi dokumentumban az „erkölcstan / hit- és erkölcstan” megnevezést kell alkalmazni, vagyis csak a bizonyítványból nem fog kiderülni, hogy a tanuló erkölcstant vagy hit- és erkölcstant tanult-e.

Arról, hogy melyiket választja, a szülő dönt, ugyanakkor nem biztos, hogy indul a neki megfelelő felekezetű hitoktatás, így a gyerek erkölcstant fog tanulni. A római katolikus és a református egyház már bejelentette, hogy minden magyar iskolában indít hittanoktatást, ám ezek megszervezése intézményi szinten zajlik, tehát az egyházak helyi képviselőinek és az intézményvezetőknek lesznek ezzel kapcsolatban teendői. Így a többi felekezet igényéről és lehetőségeiről - leginkább a hitoktatók hiánya lehet a korlát - nincs pontos adat.

Az egyházak tájékoztatást adhatnak az oktatás módszeréről és tartalmáról, erre az iskolának kell biztosítania egy időpontot. Az április 8–9-i beiratkozáskor a szülő azonban még jelezheti olyan egyház hitoktatása iránti igényét is, amelyik a kijelölt időpontban nem tartott tájékoztatót.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a hittanórák finanszírozásáról még nem zárultak le az egyeztetések. Sok függ attól, hányan választják majd egy-egy egyház hit- és erkölcstan oktatását, erről csak a beiratkozás után lesz adat. Az eddigi információk szerint az állam akkor biztosítja egy adott felekezeti hittan finanszírozását, ha arra legalább hét gyerek jelentkezik. Donáth László evangélikus lelkész szerint így a kisebb egyházak kiszorulnának a hittanoktatásból.