Hogy érzitek, Magyarországon elég iskolai szünet van, vagy lehetne több is? Persze, tudjuk a választ, de vessünk egy pillantást a többi európai ország iskolai szokásaira. Egyáltalán nem vagyunk rossz helyzetben, de lehetne jobb is.
Magyarországon viszonylag egyenletesen oszlanak meg az iskolai szünetek, a nyári is elég hosszú a többi országhoz képest, de van őszi-, téli- és tavaszi szünidő is. Ezzel együtt 14 hetet lehet kimaradni az iskolából, ami azonban nem számít soknak.
Jakub Marian cseh nyelvész szedte össze térképen, melyik országban mennyit pihenhetnek a gyerekek a kontinensen.
Olaszországban a gyerekek nyáron végig szabadok, 14 hétig nem is néznek az iskola felé, de például Franciaországban csak 8 hétig tart a nyári vakáció. Olaszországban ezzel együtt 17-18 hét marad ki egy évben, de Franciaország is előz minket 16-tal.
Nyáron merült fel, hogy esetleg Magyarországon csökkenteni kéne a nyári szünidő időtartamát. Van erre példa Európában, de ezekben az országokban az év többi részében pótolják a nyári szünidőt. De nincs okunk panaszra, a cseh gyerekek például összesen két héttel kevesebbet vakációzhatnak évente.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
