szerző:
MTI

Iskoláink egy része leragadt a múlt században, ezért az oktatás tartalmának és a módszereinek is meg kell újulniuk - mondta a Magyar Időknek az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője.

©

Csépe Valéria a napilap hétfői számában közölt interjúban arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra, több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának - jelentette ki, hozzátéve, hogy a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja.

Ma az a feladat, hogy minden gyerek egyformán jó és használható tudáshoz juthasson, mindenki minőségi oktatást kapjon. Iskoláink egy része ugyanis leragadt a 20. században, ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk - mondta a szakértő.

A digitális oktatási stratégia, amely most épül fel, remek platformja lesz a tartalmi megújulásnak - folytatta. "Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk" - fogalmazott.

Decemberig kiderül, jön-e kilenc évfolyamos általános iskola?

"A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie" - mondta a Népszavának Csépe Valéria, az új alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. "Ez év végén a fejlesztő munkának lesz egy sarokpontja, s az erre épülő további fejlesztő munkánál már jó lenne tudnunk, hogy nyolc vagy kilenc évfolyamos képzés lesz-e.

Hogy mennyi ez a viszonylag rövid idő, arra azt mondta: legalább három-négy évre, de lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz. Még így is negyedannyi idő alatt lezajlik a megújulás, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett az oktatás. Ez azért lehetséges, mert a már jól működő oktatási rendszerekből át lehet venni az itthon is alkalmazható elemeket - mondta Csépe Valéria. Az iskolák közötti jelentős különbséget azonban önmagában a tartalmi megújulás nem fogja megszüntetni - hangsúlyozta.

A gyereknek sokszor nincs kedve tanulni, aminek az az egyik fő oka, hogy siettetik a tanulást, ráadásul az a digitális világ, amelyben élnek, nem jelenik meg az oktatási intézményekben - hívta fel a figyelmet. Gondot jelent, hogy a tantárgyak tartalma nem kapcsolódik egymáshoz, pedig erre nagyon sok lehetőség lenne. A megoldás a jelenségalapú oktatás, az érintkező tartalmak integrálása. Az ezt megtapasztaló diákok véleménye szinte mindig az: nem gondolták, hogy ilyen érdekes is lehet az iskola - emelte ki.

A jövőben sok olyan szakma lesz, amely ma nem is létezik, ezért kell a lexikális tudás mellett jobban kibontakoztatni a képességeket, körültekintőbben fejleszteni a készségeket - hívta fel a figyelmet a szakértő.

"Az oktatás teljes megújítása jó lehetőséget ad arra, hogy újra végiggondoljuk, hogyan kellene együttműködnie a gyereknek, a szülőnek és a pedagógusnak ahhoz, hogy jobb legyen az oktatás. A kritika fontos, ám most a megoldáson kellene dolgoznunk" - fogalmazott.

Miniszteri biztos: fontos része lesz az új alaptantervnek is a hazafias nevelés

A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos - közölte a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Székesfehérváron. Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű pedagógiai módszerrel foglalkozó rendezvényen rámutatott arra, a hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá nevelje őket.