"Az iskolák egy része leragadt a múlt században" - megszólalt Csépe Valéria

Iskoláink egy része leragadt a múlt században, ezért az oktatás tartalmának és a módszereinek is meg kell újulniuk - mondta a Magyar Időknek az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője.

  • MTI
Fülöp Máté

Csépe Valéria a napilap hétfői számában közölt interjúban arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra, több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának - jelentette ki, hozzátéve, hogy a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja.

Ma az a feladat, hogy minden gyerek egyformán jó és használható tudáshoz juthasson, mindenki minőségi oktatást kapjon. Iskoláink egy része ugyanis leragadt a 20. században, ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk - mondta a szakértő.

A digitális oktatási stratégia, amely most épül fel, remek platformja lesz a tartalmi megújulásnak - folytatta. "Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk" - fogalmazott.

Hogy mennyi ez a viszonylag rövid idő, arra azt mondta: legalább három-négy évre, de lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz. Még így is negyedannyi idő alatt lezajlik a megújulás, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett az oktatás. Ez azért lehetséges, mert a már jól működő oktatási rendszerekből át lehet venni az itthon is alkalmazható elemeket - mondta Csépe Valéria. Az iskolák közötti jelentős különbséget azonban önmagában a tartalmi megújulás nem fogja megszüntetni - hangsúlyozta.

A gyereknek sokszor nincs kedve tanulni, aminek az az egyik fő oka, hogy siettetik a tanulást, ráadásul az a digitális világ, amelyben élnek, nem jelenik meg az oktatási intézményekben - hívta fel a figyelmet. Gondot jelent, hogy a tantárgyak tartalma nem kapcsolódik egymáshoz, pedig erre nagyon sok lehetőség lenne. A megoldás a jelenségalapú oktatás, az érintkező tartalmak integrálása. Az ezt megtapasztaló diákok véleménye szinte mindig az: nem gondolták, hogy ilyen érdekes is lehet az iskola - emelte ki.

A jövőben sok olyan szakma lesz, amely ma nem is létezik, ezért kell a lexikális tudás mellett jobban kibontakoztatni a képességeket, körültekintőbben fejleszteni a készségeket - hívta fel a figyelmet a szakértő.

"Az oktatás teljes megújítása jó lehetőséget ad arra, hogy újra végiggondoljuk, hogyan kellene együttműködnie a gyereknek, a szülőnek és a pedagógusnak ahhoz, hogy jobb legyen az oktatás. A kritika fontos, ám most a megoldáson kellene dolgoznunk" - fogalmazott.

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.