Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített elemzésük szerint a dokumentum „a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát”.

Hozzáteszik: a NAT tervezetében lévő részletes célok, követelmények teljesítése, a tananyagelemek megtanulása a tanulók többsége számára megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. „A tervezet ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Merev korlátokat javasol érvényesíteni az alternatív kerettantervekkel szemben. Rögzíti a tantárgyakat (elsőként a NAT-ok közül), valamint az óraszámokat, ellehetetlenítve ezzel a tantervi, tantárgyi innovációkat” – írják.

A Civil Közoktatási Platform szakértői úgy látják, a tervezetnek megfelelő döntés esetén a NAT középfokon csak a tanulók 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”.

Az általános iskolai felzárkóztató 0. évfolyam „szegregációt jelentő megvalósítása, az érdemi pedagógiai differenciálás ellehetetlenítése” – vélik -  kifejezetten esélyegyenlőtlenségeket növelő tényezők, de a tervezet nem is tartalmaz semmilyen megoldást az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan.

Kiemelik: a Hálózat a Tanszabadságért és a Civil Közoktatási Platform a tervezet elvetését és egy, „a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított” új NAT-javaslat elkészítését javasolja, ehhez saját NAT-koncepciójukat is felajánlják.