Balog Zoltán az ösztöndíjasokhoz fordulva azt mondta: a Klebelsberg-program üzenete, hogy pedagógusnak készülni nem magánügy, és a juttatás nem egyszerű havi jövedelem, hanem üzenet a kormány, a nemzet és a jövő nemzedék részéről.

Hozzátette: most 423 új ösztöndíjas csatlakozik a programhoz, amelyet négy évvel ezelőtt indítottak. A programban osztatlan tanárképzésben így összesen 1557-en vesznek részt, s csupán 65-en morzsolódtak le.

Beszélt arról is, hogy a köznevelési rendszer célja a versenyképes tudás mellett a hazafias nevelés biztosítása, s úgy fogalmazott: jó tanárok nélkül nincs jó iskola.

Kijelentette: az, hogy idén 30 százalékkal többen jelentkeztek tanárszakokra, azt jelzi, minden csatározás ellenére a diákok látnak fantáziát a pedagógusi hivatásban. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy egyre inkább minőségi tudással lehet bejutni a tanárszakokra - fűzte hozzá.

A tárca vezetője külön kiemelte azoknak a megyéknek a sorrendjét, amelyeket az ösztöndíjasok megjelöltek később tanítási helyükként. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya azon megyék, ahol a legmagasabb a hátrányos helyzetű családok és iskolások aránya - mutatott rá Balog Zoltán, aki kitért arra is: a PISA-felmérés eredményeinél a családi háttér meghatározó volt. Ez azt jelenti - magyarázta -, hogy ezek a családok nem képesek "a megfelelő indító energiát" biztosítani, ezért itt kell tenni valamit.