Egy 2019-es törvénymódosítás miatt minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz. A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.

Idén az Oktatási Hivatalhoz 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett január 15-ig és ezeknek 96 százalékban helyt adtak. Tavaly is hasonló volt a helyzet: a kérelmek 89 százalékát fogadták el, és mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen.

A minisztérium tájékoztatása szerint egyébként a tankötelezettség korábbi megkezdésére 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6 év alatt kezdhetik majd el az iskolát.

Komoly szabálytalanságok vannak a rendszerben

Nemrég az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálatot indított az iskolaérettségik 2020-ban hatályba lépett új rendszerével kapcsolatban és több ponton jogszerűtlennek találta azt. A probléma alapvetően a tájékoztatás hiánya - állítják a szakemberek is. Nagyon sok szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást a rendszerről, így sokan nem is adtak be iskolahalasztási kérelmet.

Az új törvény miatt sok ezer gyermeket éretlenül kezdi meg az iskolát, és ezt az ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta. A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet - írja egy közleményében a Szülői Hang.

A szervezet szerint a problémákat lehetetlen az alapjaiban elhibázott jogszabály apróbb javítgatásával orvosolni, ezért a törvény visszavonását követelik. Úgy gondolják, olyan rendszerre van szükség, ami az óvodapedagógust is aktívan bevonja a döntési folyamatba és ezt csak szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával lehet elérni.