A szülők valójában nagyon keveset tudnak arról az iskoláról, ahová beíratják a gyerekeiket. Idén tavasszal tényleg beleláttak azonban a működésünkbe, mert az órák kilencven százalékát az órarend alapján, videós formában tartottuk meg, és a visszajelzések szerint a diákjaink szülei is belenéztek a foglalkozásokba” – említett egyet a tavasszal elrendelt digitális munkarend idején szerzett tapasztalatok közül Papp András, a budapesti Európa 2000 Gimnázium igazgatója. A magángimnázium tanárai nem akkor kezdték el átgondolni, milyen online eszközöket használnak majd a tanításhoz, amikor kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt országszerte bezárnak az iskolák: több mint két éve dolgoznak azon, hogy az osztálytermi munkát eltávolítsák a „tanár beszél, diák hallgat” formától, és előtérbe kerüljenek a digitális eszközök, a kompetenciaalapú, páros, egyéni és csoportmódszerek.  

Az intézmény ezzel a kivételek közé tartozik, az iskolák zömét ugyanis felkészületlenül érte a márciusi bejelentés, hogy digitális munkarendre kell átállniuk – különösebb állami segítség nélkül, alig néhány nap alatt. Az osztályfőnökök és szaktanárok ennek ellenére gyorsan kiválasztották azokat a platformokat, amelyeken a tanítványaikkal tartották a kapcsolatot. Volt, ahol egyszerű e-mailés Facebook-csoportokat hoztak létre a különböző osztályokkal, máshol a Google Classroom, a Microsoft Teams vagy az Edmodo volt a legfontosabb felület, míg az Oktatási Hivatal elsősorban a KRÉTA elnevezésű rendszert ajánlotta. Az élő órák megtartásához többek között a Microsoft Teams, a Skype vagy a Zoom, a játékokhoz-kvízekhez a LearningApps, a Kahoot, a Quizizz és a Quizlet platformját választották, számonkéréshez például a magyar fejlesztésű Redmentát. Az interaktív anyagokat és a tantárgyakhoz kapcsolódó játékokat is kínáló Mozaweb és az Okosdoboz szolgáltatásait is sok pedagógus vette igénybe. „Az átállás előtt már volt a Microsoft Teamsen az iskolánk profiljára szabott felület, a digitális munkarendű oktatás pedig abból a pedagógiai megfontolásból indult ki, hogy kevés, de hatékony platformra van szükség. Így a Microsoft Teams mellett más felületet nem használtam, mert az minden igényt kielégít: lehet webináriumokat tartani, van chat, üzenőfal, csoportbontás, online dolgozatok, házi feladatok és projektek megosztása” – adott betekintést a technikai háttérbe Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos tanára.  

Az intézmények egy részében valóban közösen választottak ki egy felületet, amelyen a tanárok és a diákok kommunikálhattak, máshol azonban a pedagógusokra bízták, milyen alkalmazásokat használnak. Így előfordult, hogy a diákoknak (na meg a kisebb gyerekek mellett az oktatás motorjaként működő szülőknek) több oldalon kellett regisztrálniuk, majd azokat folyamatosan használniuk ahhoz, hogy mindegyik tantárgyból begyűjtsék a feladatokat és a tananyagokat. A módszerekben is nagy különbségek látszódtak. Volt, ahol – kihasználva a virtuális oktatás lehetőségeit – új irányból igyekeztek közelíteni a tananyaghoz, és projektfeladatokkal, csoportos munkával, játékokkal, online versenyekkel rázták fel a karanténban ülő diákokat. Máshol azonban csupán annyi történt, hogy a tanulók egy-egy tantárgyból megkapták az önállóan feldolgozandó anyagrészt és a hozzá kapcsolódó feladatokat.  

„Minden tanárnak egyértelmű volt, hogy ami történt, az legfeljebb tűzoltásra volt jó. Nem sebészeti klinika volt ez, hanem tábori kórház, ahol steril kötszer helyett az ingéből készít tépést az orvos” – a digitális oktatási megoldásokkal évek óta foglalkozó Tanárblog így fogalmazott a tavaszi átállásról. Azt a Szent István Gimnázium szaktanára szerint is fontos látni, hogy a digitális munkarendű oktatás merőben eltér a digitális oktatástól. „Tavasszal az esetek többségében sajnos az iskolák offline didaktikai módszertanokat használtak, csak éppen az online térben. A tanár frontálisan tartott órát, éppúgy, ahogy az osztályban szokta, a beadandókat e-mailben kérte, tehát ugyanazt csinálta, mint addig” – magyarázta Szabó Roland. Pedig – tette hozzá – az online térben máshogy kell tanítani, számonkérni, értékelni, ám mivel a pedagógusok az órákon általában nem használják ki a digitális oktatás adta lehetőségeket, sem ők, sem a diákok nem szoktak hozzá a különböző applikációk alkalmazásához, „emiatt súlyos hátrányokat szenvedett el az oktatás ebben a munkarendben”.  

A karanténidőszak három hónapja ennek ellenére mégis nagy lehetőség lehet a közoktatásnak – a HVG által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető ugyanis, hogy a tanárok könnyebben nyitnak majd a digitális megoldások felé, amelyeket a 2016-os Digitális Oktatási Stratégia helyzetképe szerint csak minden ötödik pedagógus használt rendszeresen az órákon. „Pedig mindez megkerülhetetlen, hiszen a diákok pár év múlva ugyanezekkel az eszközökkel fognak dolgozni a munkahelyükön” – mondta az Európa 2000 Gimnázium igazgatója, aki úgy véli, fals az az érvelés, hogy azért nem szükséges erőltetni a digitális eszközök használatát az iskolákban, mert a tizenévesek úgyis tudják kezelni a különböző programokat. „Attól még, hogy használják a Facebookot vagy az Instagramot, maguktól nem tudják, hogyan kell kooperációban, csoportban, közös fájlon vagy prezentáción dolgozni” – magyarázta.  

Egy-egy tantestület megpuhítására mindenesetre sok időt és energiát kell szánni, mert mindig akadnak olyan pedagógusok, akik eleinte ellenállnak az újításnak – ezt tapasztalta Papp András, aki szerint az iskolákban azokra a „digitális jedikre” lehet építeni, akik már korábban is alkalmaztak az óráikon digitális eszközöket, „egy-egy tantestületben ők az innovátorok, akik új dolgokat mutatnak a kollégáiknak, és elmagyarázzák nekik, melyik felületet mire érdemes használni”. A gimnáziumi igazgató szerint a kulcs az iskola vezetője, mert ha ő nem hisz a digitális oktatásban, akkor a tantestület sem fogja törni magát azért, hogy megtanulja – jól – használni ezeket a platformokat. „Ez a helyzet hasonlít arra, mint amikor projektorokra cserélték az írásvetítőket az osztálytermekben. Akkor sem lehetett tovább használni a fóliákat, más felületen kellett kidolgozni az anyagokat. Ez többletmunka, de a pedagógusok egymásra is támaszkodhatnak, megoszthatják egymással a tudásukat, a kidolgozott anyagokat, a tapasztalataikat” – tette hozzá.  

Mindehhez a tanároknak módszertani útmutatókra, több térség általános és középiskolásainak pedig jól működő eszközökre is szükségük lenne – ez utóbbi fontosságára több oktatáskutató felhívta a figyelmet, kiemelve, hogy az elmúlt hónapokban a számítógép és az internetelérés lett az esélyegyenlőség egyik legfontosabb kritériuma. A hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását végző tanodák becslése szerint a hozzájuk járó tanulóknak csupán a kétharmada tudott bekapcsolódni tavasszal a digitális oktatásba – van, ahol a számítógép és a széles sávú internetkapcsolat hiányzott, máshol egy-egy eszköz akadt ugyan, de a népesebb családokban a gyerekeknek meg kellett várniuk, hogy a testvéreik végezzenek a feladataikkal, és csak utána láthattak neki a saját leckéjüknek. Sok otthonban nem csak digitális eszköz, tanulásra alkalmas környezet sincs, a szülők egy része pedig digitális tudás híján nem tudott segíteni a gyerekeinek a tanulásban. Mindezek miatt számos településen a digitális munkarend minden volt, csak digitális nem: hol az iskola portásától, hol az ebéddel együtt kapták meg a kinyomtatott anyagokat a családok.  

A diákoknak még az optimista becslések szerint is több mint tíz százaléka esett ki a digitális oktatásból, ami a hátrányos helyzetű térségek és a szakképző iskolák egyébként is magas lemorzsolódási aránya miatt aggasztó jelenség – van olyan megye, ahol a hároméves szakképzésen minden negyedik tanuló a lemorzsolódás határán billeg. Márpedig az már szeptember első napjaiban kiderült, hogy a 2020/2021-es tanévet sem ússzák meg az iskolák online oktatás nélkül, sőt néhány intézményben a karanténra kötelezett tanárok miatt új metódussal, a hibrid oktatással is kísérleteznek.

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.