Évente 80-90 ezer család szembesül az iskolaérettség kérdésével: elkezdje-e a hatéves gyermek az iskolát, vagy maradjon még egy évet óvodában? Az egyidős gyermekek között nagy fejlődésbeli különbségek mutatkoznak, nem mindenki ugyanabban az életkorban válik iskolaéretté. Az idő előtt, éretlenül iskolapadba erőltetett gyermekeket sorozatos kudarcok érik, ezek alacsony önbecsüléshez vezetnek, ami tönkreteszi az iskolás éveket és nagyban rontja a gyermek életben való boldogulásának esélyeit is. A nem iskolaérett gyerekek akadályozhatják a többi gyermek haladását is az iskolában, így az iskolaérettség helyes megítélése az összes gyermeket érinti, és az egész oktatási rendszer minőségére hatással van - olvasható a Szülői Hang legfrissebb közleményében.

Egy tavalyi törvénymódosítás, melyet érdemi szakmai egyeztetés nélkül vezettek be, elvette a szülők és óvodák jogát attól, hogy maguk döntsenek a további egy év óvodáról. Ezt a jogkört a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a további egy év óvodára vonatkozó szülői kérvényekről.

A kérvényeket január 1. és 15. között lehet benyújtani az Oktatási Hivatalnak (OH), így az ünnepek előtt már csak néhány nap áll a szülők rendelkezésére, hogy támogató dokumentumokat szerezzenek be. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a szülő a kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, azonban nem kapnak érdemi állami segítséget sem a csatolt dokumentumok beszerzésében, sem a kérvényezés megírásában.

Nehéz helyzetbe kerültek a szülők

A szervezet szerint a szülők magukra maradtak, a kérvényezést számos körülmény nehezíti, ami végső soron a gyermekek jövőjét veszélyezteti. A hivatalos állami tájékoztatás kimerül a jogszabályok ismertetésében, és nem ad semmilyen tanácsot arról, hogy milyen pedagógiai szempontok miatt lehet fontos a gyermeknek, hogy a szülő kérvényt adjon be. Továbbá azzal sincsenek tisztában, hogy az OH milyen kritériumok alapján bírálja el a kérvényeket. Fellebbezési lehetőség nincs, a bírósági út az esetek nagy többségében nem járható, mert a tapasztalatok alapján érdemben nem is vizsgálják a szülői panaszokat - írják.

A kormány 2020. január 1-től megszüntette a szülők és az óvodák lehetőségét arra vonatkozóan, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek, így a szülők már nem támaszkodhatnak a szakszolgálat felmérésére a döntésben. Ennek következtében fellendült a magánúton végezhető vizsgálatok piaca, de a költségek miatt ez csak egy szűkebb réteg számára érhető el. Egyes esetekben a szakszolgálat is végezhet tanácsadást, de ez nem általános.

Az óvodák elvesztették a kérdésben a hatáskörüket, mert már sem iskolaérettségi döntést nem hozhatnak, sem iskolaérettségi vizsgálatot nem kérhetnek. Emiatt sok óvodában már nem foglalkoznak érdemben a gyermekek iskolaérettségével, és a jogszabályok ismertetésén túl nem nyújtanak valódi segítséget a szülőnek.

Problémát jelent az is, hogy a szülőknek nagyon korán, legkésőbb január 15-ig kell elküldeniük a kérelmüket, pedig ebben a korban a gyermekek nagyon gyorsan változhatnak, és januárban sokszor még nem lehet pontosan meghatározni, mi lenne a legjobb, és emiatt az erőltetetten korai döntés káros lehet a gyermek számára. A törvény sajnálatos módon nem ad módot a január 15. utáni kérelmezésre, pedig elképzelhetőek olyan helyzetek (pl. családi vagy egészségügyi okok), amikor erre különösen nagy szükség lenne.

És ez még nem minden... 

Mindemellett a jelenlegi helyzetben a járvány is tovább ront a helyzeten. A betegségek miatt az óvodákban sok a hiányzás, és a szükséges fejlesztő foglalkozások is gyakran elmaradnak, így megnő az esélye annak, hogy sok kisgyermek a szokásosnál lassabban fejlődik. A szülők számára megnehezült a dokumentumok beszerzése, a januárban esedékes tömeges, jellemzően csoportosan megszervezett szakszolgálati vizsgálatok pedig növelhetik a fertőzésveszélyt.