Ezt tanácsolja az óvodapedagógusoknak a Nemzeti Pedagógus Kar

Valószínű, hogy több hónap, amíg helyre áll a normális élet. Ezért szükség van arra, hogy távlatokban gondolkodjunk - írja az óvodai dolgozóknak a Nemzeti Pedagógus Kar. Szerintük így működhet a Home Office az óvodákban.

  • Eduline

Elképzelhető, hogy a nyári időszakban az eddigiektől eltérően üzemelni fognak az óvodák, a dolgozók szabadságát az eddigiektől eltérően kell kiadni, a nyári karbantartások a járvány után történnek - írják közleményükben. Erre a helyzetre érdemes többféle tervet kidolgozni, figyelve az arányos tehervállalásra.

Kiemelik, az intézményvezető felelőssége, hogy a fenntartóval, az intézmény dolgozóival folyamatos legyen a kapcsolat, ezért aktualizálni kell a telefonszámokat, az email címeket, ha lehetőség van rá, létre kell hozni online csoportokat. A szülők tájékoztatására folyamatosan frissíteni kell az intézményi honlapokat. Felhívják a figyelmet, időben tájékoztassák a szülőket a fontos eseményekről, például óvodai beiratkozásról.

Szerintük az óvodákban is lehet a Home Office, mégpedig a következő formákban:

  • a szülők segítése az otthoni elfoglaltság tartalmas megtervezésében,
  • „innovációk kidolgozása, jó gyakorlatok és projektek összeállítása”
  • új szakkönyvek felkutatása, illetve
  • önképzés (példaként említett: "digitális területen").

A nevelőmunkát segítők és a technikai dolgozók együttműködnek a szükséges eszközök készletének bővítésében, javításában, az udvar, a növények gondozásában - írják. Ezek elvégzése pedig munkavégzésnek számít, melyet az intézményvezető igazol.

Hozzáteszik: azoknak a gyermekeknek biztosítanak a kiscsoportos ügyeletet, akik szülei aktívan részt vesznek koronavírus járvány elleni küzdelemben, valamint igazoltan nem tudják ellátni gyermekük napközbeni ellátását. 

24 pontban fogalmazott meg tanácsokat a tanároknak Nemzeti Pedagógus Kar

Az átállás egyik pillanatról a másikra történt, így az iskoláknak egyszerre kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük és továbbfejleszteniük a jelenlegi megoldásokat. A Nemzeti Pedagógus Kar több pontban foglalta össze javaslatait, észrevételeit a helyzettel kapcsolatban.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.